Idén elõször a szerzõk, elõadók és kiadók jogkezelõi nagyobb gazdasági elemzést készíttettek arról, milyen díjterhelés lehet indokolt Magyarországon, és az alkalmazott tarifarendszer megfelelõ-e a célok elérésére.

A tanulmány kimutatta, hogy a szabad zenei magánmásolások által generált fogyasztói többlet társadalmi szinten több mint 10 milliárd forint.

Ez lényegesen meghaladja az üreshordozó-díj bevételeket - 2012-ben 3,6 milliárd forint -, amik összességében nem tekinthetõk magasnak - írják a közleményben.

Azt is kimutatta a felmérés, hogy európai összehasonlításban a magyar díjrendszer kevés hordozótípust fed le, így fajlagosan viszonylag magas díjat terhel rájuk. Ezért a jogkezelõk és a díjfizetõk 2014-re megállapodtak, hogy egy lépésben jelentõsen csökkentik a zenék és filmek másolására ma leggyakrabban használt két hordozótípus, a mobiltelefonok és a tévés set-top-boxok jogdíját - írták a közleményben.

Az utóbbi években a mobiltelefonok és a digitális televíziózásban használt, mûsorrögzítésre alkalmas dekóderek mellett a táblagépek elterjedése volt a jellemzõ. Az idén a magyar táblagép-használók 93 százaléka rendszeresen végez olyan tevékenységet, ami szerzõi jog által védett alkotás tartós másolásával, tárolásával jár.

A táblagépek esetében az üreshordozó-díj például 4 gigabájtig 1680 forint, 8 gigabájtig 2240 forint, 16 gigabájtig 3360 forint lesz.

Az üreshordozó-díjat az Artisjus mellett az Elõadómûvészi Jogvédõ Iroda, a Filmjus, a Hungart és a Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége kezeli. Ezek az egyesületek juttatják el a beszedett díjakat a szerzõkhöz, elõadókhoz és elõállítókhoz. Az idei évtõl a beszedett díj 25 százaléka kötelezõen kulturális célokra fordítandó a Nemzeti Kulturális Alap útján.