Igaz, nulla fok körüli téli idõjárásnál nem találunk olvadó kolbászt vagy buggyanó sajtot a kézmûves piacosok pultjain, a karácsonyi vásárok napokig utcán álló édességei akkor is elgondolkodtatóak. És még a nem finnyásokban is élénken él, hogyan szárad a kirakodóvásárokon felállított deszkaasztalon a meggyes rétes a szmogban, anélkül, hogy letakarnák.

Az eladó sem ajánlja

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, azaz a Nébih zöldszáma tavaly március óta él. Azóta összesen több mint 4850 panaszos vagy érdeklõdõ hívást kaptak, azaz havonta körülbelül 255-öt. Ezeknek csak kisebb része, 18 százaléka volt panasz vagy közérdekû bejelentés, és 661 szólt konkrét termékrõl.

Ebbõl 301 esetben fogyasztásra alkalmatlan volt az áru, 209 esetben a minõségi összetétellel volt baj, 75 esetben pedig a termékmegjelölést kifogásolták. A Nébih egy felmérése szerint egyébként a vásárlók több mint fele visszateszi a polcra a lejárt terméket, anélkül, hogy bárkinek szólna róla.

Ahogy a diagramon látszik, az elmúlt 19 hónapban fõleg a nyers, lejárt húsokkal és a felvágottakkal voltak gondok; ötször annyi esetben volt gond élelmiszer- és állategészségügyi ügyekben, mint növényekkel kapcsolatban, tudtuk meg a Nébihtõl. Nyaranta a zöldségek és gyümölcsök közül a magyar szamócával, a magyar dinnyével és a barackfélékkel van a legtöbb gond.

De visszatérve a punnyadt kézmûves sajtra és a szmogos rétesre: 2012 márciusa óta a Nébihhez csak 70 higiéniával kapcsolatos panaszos hívás futott be, és ezen kívül csak 15 vonatkozott kifejezetten az értékesítés körülményeire. A tisztaságot fõleg a fedetlen helyeken, piacokon, vásárokon lehet gond megoldani, de az elõírások szerint az ilyen ideiglenes helyszíneken árult csomagolatlan termékeket is tiszta, tisztítható pultról kell kínálni és folyamatosan a megfelelõ hõmérsékleten kell tartani. Védeni kell a portól, a rovaroktól, rágcsálóktól.

Az ételeket padra tenni, falhoz támasztani nem szabad, írja az EU vonatkozó szabályzata alapján a Vidékfejlesztési Minisztérium 2012-es állásfoglalása (pdf). Azt is írják, hogy az ételekhez saját csomagolóanyagunkon kívül semmilyen más tároló, mondjuk szemeteszsák, újságpapír, vödör nem érhet. És az is tiltott, hogy az egymáshoz tapadt csomagolóanyagokat nyálas ujjal válassza szét az eladó, vagy hogy a rétegek közé fújjon.

A Nébih jó tanácsai

szerint a gyakorlott szem könnyen kiszúrja, hogy néz ki a nem friss hús, de azt nem írják le, hogy mit is kellene látnia egy kezdõ szakácsnak. Azt viszont hozzáteszik, hogy a szag is árulkodik a frissességrõl, és a vevõ nyugodtan ellenõrizheti az eladó által becsomagolt terméket még a helyszínen is. A tanács szerint darált húst csak igazán megbízható helyen érdemes venni, vagy ott, ahol a szemünk láttára darálják.

Arra is figyelmeztetnek, hogy sérült, szennyezett csomagolású terméket ne vegyünk meg, még akkor sem, ha olcsó. Az olyan fagyasztott árukat, amelyeknél a csomagolás belül zúzmarás, vagy a termék egy tömbbé fagyott, semmiképp se vegyük meg, mert valószínûleg egyszer már felengedett. Kerülni kell azt az árut is, amelynek az eredeti csomagolását már felbontották, vagy a csomagolás hiányos. Figyelni kell az átcímkézésre is. Ha szükséges, vigyünk szemüveget, nagyítót, írja a hatóság.

Mit veszek a piacos kistermelõtõl?

Ha legyek szállják a sajtot vagy ha büdös a csirkemell, azt még viszonylag könnyen ki lehet szúrni, de az ételallergiásoknak olykor kérdezniük is kell. Máté Enikõ több mint negyven ételre allergiás, õ eleve nem vásárol csemegepultban, mert ott az ételek összeérhetnek, keveredhetnek egymással, és számára az már veszélyes. A karácsonyi vásárok ételpultjait is kerüli, de a piacokon sem jobb a helyzete, mivel alapvetõen kétféle reakciót ismer, ha kérdez:
”

Vagy halvány lila gõzük sincs, mi az az allergén, és nem tudnak segíteni, vagy pedig ész nélkül rávágják, hogy neeeeem, ebben nincs liszt, tej stb. Utóbbival nagyon megszívom, mert 100/99 esetben majdnem az egész termék ebbõl készült, és fél percen belül rosszul vagyok tõle.

A kistermelõknek ugyanis csak akkor kell megjelölniük az élelmiszereket, ha utána csomagolva adják el õket. (Az Index most csak azokat az eseteket vizsgálja, amikor a termelõ közvetlenül a végsõ fogyasztónak adja át termékét.) Ez azt is jelenti, hogy ha a kistermelõ áruját az átadáskor csomagolja be, akkor nem kell jelölnie, de ha elõre zacskózza a gyalult tököt, akkor igen.

Ha a kistermelõ csomagolás nélkül árul, például tejet vagy tojást, akkor a standjára ki kell írnia nevét, címét vagy a gazdaság helyének címét, illetve a termék nevét, írja az FVM–ESzCsM–GKM együttes rendelete. (Kérdés, hogy ki az, aki mindezt feljegyzi, miközben vásárol.) Tehát ezekre nem kell tömeget és lejárati dátumot nyomni, de az értékesítés helyén fel kell tüntetni a „nyers tej, forralás után fogyasztható”, illetve „nyers tejbõl készült” jelölést.

Akkor sem kell kiírni az összetevõket, ha a termék egyetlen alapanyagból készült, és akkor sem, ha vajnál, sajtnál aludttejnél meg más tejkészítményeknél az alapanyagon, esetleg a són kívül más összetevõ nincs az adott termékben.

Ha viszont elõre csomagolt a termék, a címkén a termelõ adatain kívül szerepelnie kell többek között a termék nevének, a dátumnak, hogy meddig fogyasztható, és a fogyaszthatósági idõtartammal rendelkezõ élelmiszerek esetében a tárolási javaslatnak. Tehát az összetevõknek, azok arányának itt sem.
Mit veszek a hûtõpultból?
”

Az egyik budai szupermarketbe mentem be, és a hûtõpultból kértem süteményt. Az eladó elõször nem mozdult, aztán csóválni kezdte a fejét. Nem értettem, mi a gondja, úgyhogy artikulálni kezdett, hogy válasszak inkább mást. Leesett, hogy jót akar, valószínûleg nem friss a krémes. Akkor mást kértem, de az eladó arra is csak fintorgott. Végül egy zserbóban kiegyeztünk, de azt már alig mertem otthon megkóstolni

– meséli egy kollégánk. Önnek is van hasonló története? Írja meg nekünk a [email protected] címre!

Ha az üzletben az élelmiszert a forgalmazás helyén, de a fogyasztó távollétében elõre csomagolják – ilyenek a 2-3 dekás sajtok a sajtpultban és például a helyben sütött kenyerek is – az alábbi adatoknak kell szerepelnie a csomagoláson: név, nettó tömeg, minõségmegõrzés/ fogyaszthatóság, elõállító/ forgalmazó, és ha van, akkor alkoholtartalom. A Nébih szerint kérésre az eladóknak válaszolniuk kell arra is, hogy mit tartalmaz a termék és hogy van-e benne allergén anyag.

A VM idei, friss felmérése szerint (pdf) a vendéglátásban, közétkeztetésben, kereskedelemben a nem elõre csomagolt vagy fogyasztó kérésére csomagolt élelmiszereknél 14-bõl 12 szolgáltató csak kérésre ad információt. Jól látható információs anyagot csak kettõ tesz a polcra, a termék közelébe csak egy.
.
Fotó: Beliczay László

A helyben csomagolt ételekre jövõ decembertõl vonatkozik az allergiásokat segítõ EU-s szabály (pdf), de attól minden tagállam eltérhet. A VM külön végrehajtási rendeletben szabályozza majd a kötelezõ allergénjelöléseket, addig pedig tovább kutatják, mi lenne a legjobb megoldás. Máté Enikõ szerint a legtöbb terméken már most is van allergéninformáció, de sokszor csak azért, hogy a gyártó figyelmesnek tûnjön. Szerinte a cégek az általuk elhanyagolható mennyiségûnek gondolt alapanyagokat nem írják a címkékre. Példaként a tejfölt hozta, amelyre tényleg nem szokás ráírni, hogy liszt is van benne, pedig általában van, ami egy gluténérzékenynek nagy baj.
Ízteszt

A Nébih tavalyi kenyér- és bejglitesztjén 74 kenyeret és 41 bejglit vagy bejgliutánzatot kóstolt és nézett meg. Jelölés miatt tíz pékséget róttak meg, mert volt olyan kenyér, amelyen semmilyen címke nem volt, a leggyakoribb esetben pedig bár volt jelölés, az nem fedte a valóságot. A bejgliknél is a címkével volt a legtöbb gond. A vizsgált kenyerek több mint negyedénél, a bejglik majdnem háromnegyedénél indult hatósági eljárás.
.
Minõségét megõrzi
A fogyasztható kifejezést a gyorsan romló élelmiszereken kell használni, pl. hús, tej, tojás. Ezek a megadott dátum után már betegséget okozhatnak. Viszont azok az élelmiszerek, amelyeken a minõségét megõrzi kifejezés után jön a dátum (pl. kekszek, konzervek), valószínûleg egy darabig még a dátum után is biztonságosan fogyaszthatók, legfeljebb élvezeti értékükbõl veszítenek.

Ez egy szezonális ellenõrzés volt, húsvétkor bejgli helyett inkább a sonkát és tojást szokták vizsgálni. A nyilvántartott üzleteknél, kistermelõknél a hatóságok általános helyszíni szemlét és mintavételt is tarthatnak az Integrált Többéves Nemzeti Ellenõrzési Terv alapján. Az ellenõrzés gyakorisága nincs meghatározva, arról kockázati elemzések alapján döntenek (pdf). Tehát nagyobb eséllyel és gyakrabban bukkannak fel ellenõrök annál a termelõnél, ahol volt már feketevágás vagy záptojás. Bejelentések alapján a hatóságok eseti ellenõrzéseket is tartanak.

Az élelmiszerért természetesen a vállalkozó a felelõs, mondja a 2008-as törvény. A büntetés lehet figyelmeztetés vagy bírság, eltiltás. Az élelmiszerlánc-felügyeleti bírság legkisebb összege 15 ezer, legmagasabb összege 15 millió forint. Ezenkívül a kistermelõ engedélyeit például felfüggeszthetik vagy visszavonhatják. Ha a fogyasztó egészségét a kistermelõ súlyosan károsítja, a kistermelõt és gazdaságát három évre eltilthatják tevékenységétõl.

A Nébih szerint a kereskedõk egyre inkább igyekeznek betartani a szabályokat, a tájékoztatások miatt pedig a vásárlók is egyre tudatosabban választanak. Enikõ azt mondja, mivel az élete függ tõle, õ egyébként is mindig mindennek alaposan utánanéz, de szerinte a magyar szabályozási rendszer nem megbízható.
”

Tehát maradnak a nagyon drága, bevizsgált termékek és a külföldrõl behozott nagyon drága, megbízható élelmiszerek. Ez az ország nem áll olyan szinten, hogy gondolna azokra, akiknek ilyen problémájuk van

– mondta az ételallergiás.

Az ételallergiások száma folyamatosan nõ, a felnõttek körülbelül két százaléka, a gyermekek körülbelül hat százaléka ételallergiás. Nemrég írtuk: Kanadában már fejlesztenek egy olyan hordozható eszközt, amely segítheti õket azzal, hogy pillanatok alatt feltérképezi a vizsgált étel összetevõit. Erre azonban még biztosan sokáig várnia kell Enikõnek is.