A miniszterelnök-helyettes a Kossuth Rádió Vasárnapi újság címû mûsorában arról is beszélt, hogy szerinte a kormány az elmúlt években jól élt a kétharmados többséggel. Az interjúban felidézték a devizahitelesek ügyében decemberben hozott Kúria-döntést, amely szerint a devizaalapú kölcsönszerzõdés önmagában az adóst terhelõ árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerzõdés. Az egyoldalú kamatemelések és az árfolyamrés ügyében ugyanakkor az Európai Bírósághoz fordult a legfõbb bírói testület.

Navracsics Tibor szerint a Kúria döntésének legfontosabb megállapítása, hogy széles körû társadalmi problémákat, mint amilyen a devizakölcsönök ügye is, jogalkalmazással nem, csak jogalkotással lehet kezelni. Ez azonban nem egyszerû, mert a devizahitelesek nem alkotnak homogén csoportot, a szerzõdések nem egységesek, ám mind a jogalkalmazó, mind a jogalkotó kénytelen bizonyos fokig tipizálni, valamilyen általános jegyet keresni - magyarázta a közigazgatási és igazságügyi miniszter.

Az egyoldalú kamatemelés és az árfolyamrés ügyében - folytatta - a Kúria megvárja az Európai Unió Bíróságának iránymutatását, és ezt követõen hozza meg a maga döntését, bár biztos vagyok benne, hogy megvan a saját álláspontja. A miniszterelnök-helyettes szerint ha a Kúria megválaszolja a hátralévõ kérdéseket, és ez alapján is úgy tûnik, hogy csak a jogalkalmazással nem lehet megnyugtatóan rendezni a devizahitelesek helyzetét, akkor ismét a jogalkotónál pattog a labda.

Felidézte egyúttal, hogy tárcája tavaly nyáron megbízást kapott arra, tekintse át a jogalkotási lehetõségeket, vizsgálja meg, hogyan lehetne jogi úton kezelni a devizahitel-szerzõdések ügyét. Több változatot is kidolgoztak, amelyeket szükség esetén aktualizálni kell - tette hozzá. Navracsics Tibor a rádióinterjúban beszélt arról is, hogy minisztériumának egyik szakterületét, a közigazgatási reformot a kormány egyik sikertörténetének tartja, azon belül pedig a roma referensi rendszerrel sikerült új fejezetet nyitni.

A kormányzati ciklust értékelve a miniszterelnök helyettese úgy fogalmazott: az elmúlt három évben jól éltünk a kétharmados mandátum adta felhatalmazással, illetve kötelezettséggel, és a kabinet mindent megtett azért, hogy Magyarország a régió egyik legversenyképesebb országa legyen. Komoly elvégzendõ feladat nem húzódott át erre az évre - mondta. Jelezte ugyanakkor, hogy 2014-ben a magyar politikai rendszer minden szintjén megújul, így ez az év felfokozott politikai hangulatú lesz.

Itt a törvénymódosítás

Egy törvénymódosító javaslat szerint a bankoknak a jövõben rendszeresen tájékoztatniuk kellene a rögzített árfolyamon törlesztõ devizahiteleseket arról, hogy mennyi pénzt takarítottak meg. Ha a parlament elfogadja a tervezetet, a pénzintézeteknek levelet kell küldeniük az árfolyamgát elõnyeirõl azoknak az adósoknak, akik egyelõre nem éltek a lehetõséggel. A tényleges és a rögzített árfolyam különbözetére kamatot nem fizet az ügyfél, mert azt átvállalja tõle az állam és a bank.

Egy devizahiteles, Járay Péter 2012 decembere óta törleszti rögzített árfolyamon svájci frank alapú devizahitelét. Azóta 85 ezer forintot utal havonta a banknak, míg korábban 110 ezer forint volt a törlesztõrészlet. „20-25 ezer forint havonta a különbség. Tehát mondjuk itt az eltelt 15-16 hónappal számolva olyan 350-360 ezer forint körül van, amit idáig spóroltam” – mondta.

A tényleges és a rögzített árfolyam különbözetét nem engedik el, vissza kell fizetni, addig az összeg külön számlán halmozódik. De kamatot nem kell utána fizetni, mert azt a bank és az állam átvállalta a devizahitelesektõl. A banki értesítõbõl nem derül ki, hogy a kamat elengedése mennyivel csökkentette a tartozást. „Tehát azt megadják, hogy minden hónapban, a hónap elején a nyitóegyenlegem mennyi volt, illetve mennyi forint kerül még rá. De az, hogy mennyit spóroltam, az nem meghatározható. Ezt igazából csak otthon tudom meg, hogyha nekiállok, elõveszem a papírokat és elkezdek számolni. De akkor is feltételezéseken alapulnak a számítások” – tette hozzá Járay Péter.

Egy törvénymódosító javaslat szerint a pénzintézeteknek a jövõben negyedévente kellene tájékoztatniuk az árfolyamgátat választó devizaadósokat a kamatmegtakarításról és a gyûjtõszámlán felhalmozott tartozásról. Az elsõ levelet márciusban kell postázni, az értesítõért költséget nem számolhatnak fel a bankok. „Azokat, akik már beléptek, tájékoztatni kell, hogy a belépéstõl kezdõdõen mennyit spóroltak meg, majd ezután negyedévente, ugyanúgy, mint a rezsiboxnál. Természetesen összesített adatnak is szerepelnie kell a dokumentumon” – mondta Németh Szilárd, a Fidesz rezsicsökkentést ellenõrzõ munkacsoportjának vezetõje.

De nemcsak a rögzített árfolyamon törlesztõ devizahitelesekhez kopogtat be tavasszal a postás. A bankoknak március 20-áig ingyen kell tájékoztatniuk azokat az adósokat, akik jogosultak lennének az árfolyamgátra, de nem éltek vele. „Körülbelül 30-40 millió forintba kerülhet ennek a tájékoztatásnak a mértéke, teljes költsége. Ez banki szinten nagyon alacsony kiadásnak számít, tehát nem számítunk arra, hogy a bankok ezt tovább fogják terhelni, vagy bármilyen más módon megpróbálnák ezt az összeget visszaterhelni az ügyfelekre” – közölte Gergely Péter, a Bankráció.hu hitelszakértõje. Hozzátette: nem számít arra, hogy a tájékoztató kézhez vétele után megugrik az árfolyamgátat választó adósok száma.

Szanyi szerint Varga a füle botját sem mozgatta

Szanyi Tibor szerint Navracsics Tibor a Kossuth Rádiónak adott interjújában beismerte, hogy a kormány a devizahitelesek ügyében semmit nem tett az elmúlt három és fél évben. Az MSZP elnökségi tagja a devizahitelek újratárgyalását követelte és azt, hogy törvény rendelkezzen arról, hogy az adós csak a fedezetként megjelölt vagyonát veszítheti el, annál többet nem.

„Mindezeket megírtuk Varga Mihálynak, aki a füle botját sem mozgatta, és már bocsánat, nem az MSZP dolga, de majd meglátjuk, hogy mit fog a kormány kiagyalni ebben a kérdéskörben. Elsõsorban az ellehetetlenült helyzetben lévõ családoknak szóló intézkedéseket támogatjuk, de nem fogunk olyan baromságokat támogatni mint az ócsai menekülttábor és még tudnám folytatni” – fogalmazott Szanyi Tibor.