Kiket és milyen támogatással éri meg foglalkoztatni? Ha olyan munkavállalókat vesz fel, aki amúgy nem nagyon tudna elhelyezkedni, nemcsak egy hálás alkalmazottat kap, sokat spórolhat is: ha egy kisgyerekes anyát bruttó 200 ezer forintos átlagbérért alkalmaz, akkor a hároméves kedvezmény 522 ezer forint megtakarítást jelent a cégnek.
Becsületes munkaadónak lenni Magyarországon rossz dolog. Ezt a cégtulajdonosok régóta tudják, a többiek meg legalább Jakab Andor óta. Embereknek munkát adni ugyanis drága.
Egy átlagosnak mondható vagy inkább kicsit az alatti, 200 ezer forintos bruttóra bejelenteni ma valakit 257 ezer forintba kerül. A munkavállalónál meg csak nettó 131 ezer forint marad. Ez nagyon kevés, a munkaadó összes költségének alig több mint fele.
A kormány az elmúlt években csak arra koncentrált, hogy a 257 ezer és a 131 ezer forint közötti távolságot a munkavállalók javára csökkentse. Ez jó például annak, aki dolgozik és gyereke van, mert 10 ezer forinttal többet kap zsebbe.
Arra viszont nem figyeltek, hogy a legális foglalkoztatás a cégeknek olcsóbb legyen. Pedig ezzel ösztönözhették volna a vállalkozókat új dolgozók alkalmazására.
Kicsit romlott a foglalkoztatás
Hogy miért lenne fontos ez a dolog, az a versenyszféra foglalkoztatását mutató ábrából derül ki. Persze a munkapiaci bajoknak általános gazdasági okai is vannak, de a rettentõen drága foglalkoztatás biztosan nem segít. (És aki még véletlenül nem tudná: a javuló foglalkoztatási mutatók, a 10 százalék alá becsúszó munkanélküliségi ráta a közmunka torzító hatásának köszönhetõ. Közben valódi munkahelybõl sajnos kevesebb van.)
Járulékcsökkentés helyett tehát minden az szja-csökkentésrõl, a családi adókedvezményrõl (illetve 2014-tõl ennek a kibõvítésérõl), a szuperbruttósított adózás és az adójóváírás eltörlésérõl szólt.
Ezek lehetnek szimpatikus lépések ugyan, mert vagy több pénz maradt a zsebünkben, vagy ha nem is, mint például az adójóváírás kivezetésénél, de legalább egyszerûsödött az adórendszer.
A baj, hogy 1. ezektõl nem lett olcsóbb a vállalkozók élete (legfeljebb csak akkor, ha a csökkenõ adóterhelés miatt béremelést halasztottak el), az intézkedések 2. nem a foglalkoztatást, hanem a megtakarításokat ösztönözték, és 3. a magasabb keresetûeknek kedveztek. Utóbbi kettõ szorosan összefügg.
Ezek így együtt szociális feszültséget okoztak, és a vásárlási kedvünknek meg képességünknek sem tettek túl jót. A kormányt kritizálják is mindezekért jó sokan. Nem csak kívülrõl, belülrõl is.
A járulékok kicsit átrendezõdtek ugyan – például megszûnt a kötelezõ magánpénztári befizetés –, de ez a lényegen nem változtatott: az állam ma is a munkaerõköltség közel ugyanakkora részét vonja el adók és járulékok formájában, mint két évvel ezelõtt.
És hogy egy utolsó, 4. bajra is rámutassunk: ezzel a járulékszinttel régiós összevetésben a legrosszabb helyzetben vagyunk. Munkaigényes céget nem éri meg Magyarországra hozni.
Egy tavaszi elemzésünkben hosszabban is írtunk a helyzetrõl, most ennek csak az egyik, de nagyon beszédes ábráját mutatjuk meg.
Így védd magad a sarcoktól!
Mivel semmi jele annak, hogy a kormány csökkenteni akarja a vállalkozók terheit, nagyon felértékelõdnek a járulékkedvezmények. Ezeket ügyesen használva egy kis-közepes cég évente több millió forintot spórolhat. A lényeg, hogy érdemes olyan alkalmazottat keresni, aki vagy
25 év alatti, vagy
55 év feletti, vagy
tartós munkanélküli, vagy
gyesrõl, gyedrõl és gyetrõl visszatérõ, és/vagy
esetleg szakképzetlen is.
A kormány munkapiaci és szociálpolitikai megfontolásokból ma elsõsorban az õ foglalkoztatásukat támogatja 1-3 évig járó kedvezményekkel. Persze tisztában vagyunk azzal, hogy egy komoly versenypiaci cégnél a havi akár többször pár tízezer forintos megtakarításnál többet számít a munkaerõ alkalmassága, képzettsége stb. Egyszerûen csak azt mondjuk, hogy két hasonló kvalitású ember közül ésszerûnek tûnik az olcsóbbat választani.
Ezért arra voltunk kíváncsiak, hogy ha lenne egy cégünk, és kellene egy alkalmazott, kit kellene felvennünk ahhoz, hogy a legtöbbet faraghassunk a szóban forgó bruttó 200 ezres fizetéshez szükséges 257 ezres összköltségünkön.
(A 2014-es változásokat mutató felsorolásunkat az RSM DTM segítségével raktuk össze.)
A VÁLASZ:
EGY PHD-FOKOZATÚ KUTATÓT – rajta 57 000 forintot spórolhatunk havonta!
DOKTORI KÉPZÉSRE JÁRÓT – rajta 29 000 forintot spórolhatunk havonta.
TARTÓSAN ÁLLÁSKERESÕT; GYESEN LÉVÕ NÕT VAGY EGY 25 ÉV ALATTI PÁLYAKEZDÕT – rajtuk 28 500 forintot spórolhatunk minden hónapban.
2014 január 1-jén három ponton bõvül a mostani rendszer azok esetében, akik
doktori képzésben részt vevõ hallgatók vagy doktorjelöltek: már utánuk is igényelhetõ szociális hozzájárulási kedvezmény;
3 gyermek után családi pótlékra jogosultak és gyedben, vagy gyesben részesültek, vagy részesülnek;
gyermeknevelési támogatásban részesültek.
A lenti táblázatban a fent felsoroltakon kívül feltüntettük az összes kedvezményezett csoportot, és azt is, hogy mennyit spórolhatunk rajtuk. A táblázat alatti legördülõ menüben pedig azt is összegyûjtöttük, hogy mire érdemes odafigyelni az egyes esetekben.
Fontos, hogy a kedvezmények a más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérbõl legfeljebb százezer forintig érvényesíthetõk, kivéve a kutatók esetében. Elesünk a kedvezménytõl akkor, ha a dolgozót nemcsak az elõre meghatározott munkakörben alkalmazzuk, de cserébe igénybe vehetõ a kedvezmény a teljes hónapra akkor is, ha a dolgozó munkája az adott hónap közben kezdõdött vagy fejezõdött be (illetve amikor betölti az adott életkort). A példánkban a kedvezmények összehasonlításánál három évvel számolunk, de egyes csoportoknál a kedvezmény korlátlan ideig igénybe vehetõ: például a szakképzettséget nem igénylõ munkakörben, az 55 év felettiek, és a kutatók esetében.
Kedvenc hírek
