Utolsó módosítás: 2014-01-07 19:08:24 |
|
Az egyik faluban savanyítóüzemet mûködtetnek, másutt meg nyulat tartanak. A 2012. õszén indult Dél-bihari Mintaprogram napjainkra olyannyira követendõ példává vált, hogy ma már mintegy 35-40 hajdú-bihari település kapcsolódott be valamilyen (mezõgazdasági, kazánfûtõi vagy éppen illegális szemétlerakás elleni) mintaprogramba. Van benne perspektíva
Tóth Attila, a megyei önkormányzat alelnöke, mint ötletgazda emlékeztetett rá, hogy bõ egy éve öt kis bihari falu vállalta az „úttörõ szerepet”, mostanra azonban már Magyarhomorogtól Derecskéig, vagy Komáditól Hajdúnánásig számtalan kezdeményezés mûködik.
A közös bennük az, hogy (bár az utcaseprés sem haszontalan tevékenység), próbálnak értékteremtõ elfoglaltságot találni a közfoglalkoztatottaknak. A program résztvevõinek elõrelépési lehetõséget kínálnak azok a most folyó képzések, amelyek révén aki eddig segédmunkásbérért dolgozott, az a jövõben már akár szakmunkásbért is kaphat. Tóth Attila és az érintett települések polgármesterei azt szeretnék, ha például a mezõgazdasági mintaproramok elõbb-utóbb valamiféle szövetkezeti tömörüléssé nõnék ki magukat, és az általuk megtermelt zöldséggel-gyümölccsel vagy hússal bekapcsolódnának a minta-menza programba.
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
|