Az államtitkárság Székely László ombudsman hétfõn közzétett vizsgálati jelentésére reagált, amely szerint nem volt kellõen elõkészített a megváltozott munkaképességû emberek állapotának felmérését végzõ, és az ellátásokra való jogosultságot megállapító intézményrendszer 2012-ben megkezdett átalakítása. Azt írták: az elmúlt két évben az új kérelmekkel és a panaszos esetek másodfokú eljárásával együtt csaknem 350 ezer felülvizsgálat történt meg, ezek közül az ombudsman hét konkrét esetet kifogásolt.

A komplex minõsítés rendszerszintû átalakítása 2012-ben kezdõdött el - közölték, hozzátéve: ezután a minõsítés fõ szempontja az egészségkárosodás mértéke helyett a megmaradt munkaképesség lett. A minõsítéskor figyelembe veszik az egészségi állapot mellett az igénylõ szociális körülményeit és a lakóhelye szerinti munkaerõ-piaci helyzetet is.

Az államtitkárság az átalakítás egyértelmû sikerének tartja az új igénylések radikális csökkenését. Míg 2009-ben több mint 71 ezer, 2013-ban már csak 38 ezer volt az új igények alapján végzett vizsgálatok száma. Továbbá az elsõ fokon történt komplex minõsítéseket tekintve az elutasítási arány a 2009-es 35 százalékról 2013-ra 12 százalékra csökkent. Ez azt mutatja, hogy mostanra többségében valóban azok igénylik a rehabilitációs és rokkantsági ellátást, akik jogosultak arra - hangsúlyozták.

Jelezték, az átalakításra azért volt szükség, hogy egy egységes, átlátható rendszer jöjjön létre, és hogy azok a fogyatékossággal élõk és megváltozott munkaképességûek, akik képesek dolgozni, segély helyett munkabérbõl éljenek. Ezt a célt sikerült elérni, hiszen 2010-hez képest mostanra több mint 10 ezerrel nõtt a megváltozott munkaképességû emberek foglalkoztatottsága - közölték. A fogyatékossággal élõk és megváltozott munkaképességûek rehabilitációját és munkavállalását az Emmi évente 39 milliárd forinttal támogatja, emellett az Új Széchenyi Terv pályázatain további 21 milliárd forint jut erre a területre.

A másodfokon eljáró, egyben az elsõfokú eljárások szakmai felügyeletét is ellátó Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal kedden úgy reagált az ombudsmani vizsgálatra közleményében, hogy nyilvántartásuk szerint a megváltozott munkaképességû emberek ellátásiigény-ügyeiben a valódi késedelmek aránya alig négyszázalékos volt. Megjegyezték: a határozathozatalt rendkívül lelassítja, hogy a kérelmezõk gyakran hiányos vagy érvénytelen igazolásokat nyújtanak be a jogosultság feltételeként meghatározott biztosítási jogviszonyokról.

Hozzáfûzték: egy jogszabály-módosítás várhatóan jelentõs mértékben felgyorsítja a biztosítási idõ igazolásának folyamatát. Az ellátási jogosultság megszerzéséhez eddig a kérelem benyújtását megelõzõ öt éven belül 1095 nap biztosításban töltött idõt kellett a kérelmezõnek igazolnia. Számos igénylõ azonban az elmúlt években nem tudott rendszeresen munkát vállalni, régebben viszont volt jogviszonya. A törvénymódosítás lehetõvé teszi, hogy januártól a rehabilitációs hatóságok az igénybejelentést megelõzõ tíz, illetve tizenöt éven belül is vizsgálják a biztosításban töltött idõt: az igénybejelentést megelõzõ tíz éven belül 2555, tizenöt éven belül pedig 3650 nap biztosításban töltött idõt kell igazolni a jogosultság megszerzéséhez - ismertették.

A hivatal az ombudsmani vizsgálatnak arra a megállapítására is reagált, amely szerint a 60 napos ügyintézési idõn túl kiadott határozatok nem tartalmaznak részletes információkat a késedelem okáról. Mint írták, intézkednek, hogy a döntések elhúzódásának okáról az érintettek a jövõben teljes körû tájékoztatást kapjanak.

MSZP: a kormányzat megalázó helyzetbe hozta a megváltozott munkaképességûeket

Az MSZP szerint az ombudsman jelentése alátámasztja a párt véleményét, hogy a kormányzat megalázó helyzetbe hozta a megváltozott munkaképességû embereket az ellátórendszer változásához kapcsolódó felülvizsgálati eljárásokkal. Korózs Lajos, a szocialisták elnökségi tagja ezt annak kapcsán közölte, hogy Székely László, az alapvetõ jogok biztosa azt állapította meg: a megváltozott munkaképességû emberek állapotának felmérését végzõ, és az ellátásokra való jogosultságot megállapító intézményrendszer átalakítása nem volt kellõen elõkészített. Az ombudsman hivatala közölte: az eljárások jelentõs mértékû elhúzódása több tízezer, közöttük sok ezer fogyatékossággal élõ ember kiszolgáltatott helyzetét súlyosbította.

Korózs Lajos közleményében úgy fogalmazott: a rokkantakon akartak spórolni, és katasztrófát okoztak; nemcsak erkölcsileg, de szakmailag is elfogadhatatlan ez a pancserség. Hozzátette: követelik a kormánytól, hogy mutassa be az elõkészítés tervezett menetrendjét, és nevezze meg a felelõsöket.

Korózs Lajos szerint az MSZP világos megoldást ajánl a problémára: a véglegesen megrokkant és nem rehabilitálható emberek számára lehetõvé tennék a nyugdíjvédelmet. Megszüntetnék az embertelen és orvosszakmailag is irritáló orvosi felülvizsgálatokat, illetve eljárásokat, és rokkantsági nyugdíjat biztosítanának annak, aki nem rehabilitálható és az elõírt nyugdíjbiztosítási feltételeknek megfelel.