A Forma–1 2012-ben összesen 1,35 milliárd dolláros forgalmat bonyolított le, a 11 istállónak kifizetett összegek levonásával pedig 426 millió dolláros profitra tett szert. Ezen mutatók ugyan pozitívnak tûnnek, a Reuters munkatársai szerint meglehetõsen félrevezetõek, mivel a sportág ragyogása erõsen elhalványítja a tényt, hogy számos közepes és kiscsapat szenved súlyos adósságoktól. „Nem én gondolom úgy, hogy krízisben vagyunk – tény hogy abban vagyunk. Sok hírt hallani arról, hogy egyesek az alkalmazottak és a beszállítók irányába is régóta tartoznak. Mostanság egyáltalán nem élünk boldog idõket” – nyilatkozta az egyik legkisebb csapat, a Caterham tulajdonosa, Tony Fernandes a hírügynökségnek.

Hogy ennyire súlyos a mezõny második felének jelenlegi helyzete, s hogy ekkora a szakadék az élcsapatok és a többiek között, sokak szerint a sportág hibás üzleti modelljének eredménye, mely hosszabb távon nem fenntartható. Jelenleg a négy nagycsapat, a Red Bull, a Mercedes, a Ferrari és a McLaren költségvetése a legnagyobb – mindannyiuk éves büdzséje 200 millió dollár fölött van –, emellett viszont õk kapják a legnagyobb részt a Forma–1 bevételeibõl is. A Reuters adatai szerint Bernie Ecclestone-ék tavaly összesen 750 millió dollárt osztottak szét a csapatok között. „Ha folytatódik a mostani gyakorlat, a Forma–1-ben mindössze öt csapat marad” – vetíti elõre Fernandes.

S hogy nem a levegõbe beszél, azt a HRT 2012-es csõdje, valamint az idei szezonban a Lotus és a Sauber anyagi nehézségeirõl szóló hírek igazolják. Mint ismert, az arany–feketék felhalmozott tartozásaik miatt veszítették el Kimi Räikkönent, majd Nico Hülkenberg szerzõdtetésétõl is emiatt estek el; míg a Sauber kapcsán továbbra is tartja magát a pletyka, miszerint a svájciak még mindig befektetõket, adott esetben pedig vásárlókat keresnek.

A helyzet súlyosságát a résztvevõk is érzékelik: a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) nemrég hivatalos közleményben tudatta, az istállóknak 2014 nyaráig ki kell dolgozniuk a kiadásokat korlátozó költségsapka bevezetésének tervét, mely 2015-tõl már életbe is lépne. „Ez egyértelmû jele a ténynek, hogy a csapatokra komoly gazdasági nyomás nehezedik – mondja Greame Lowdon, a legkisebb költségvetésbõl (106 millió dollár) gazdálkodó Marussia ügyvezetõ igazgatója. – Hatalmas az egyenlõtlenség a pénzek elosztásában, a költségek korlátozása pedig nem olyan hatékony, mint lehetne. Ez nem jó a sportágnak, és nem jó a szurkolóknak sem. Nélkülük márpedig nem is létezik kereskedelmi stratégia.”

A meglévõ problémákat tovább súlyosbítja a tény, hogy az új, 2014-tõl életbe lépõ szabályokkal a költségek is tovább emelkednek. A csapatoknak jövõre például kétszer annyit kell a motorokra költeniük, mint az elmúlt években – s mindez nehéz anyagi helyzetükben még nagyobb terhet ró rájuk. „Valami borzalmasan el lett rontva a rendszerben. Ez egy verseny, melyben a legjobbnak kell nyernie. De ha a legjobb fogalma pusztán annyit jelent, kinek van a legtöbb pénze, ott valami nem stimmel” – mondta még novemberben a Saubert irányító Monisha Kaltenborn.

„Természetesen nem jó jel, hogy egyes versenyzõket és beszállítókat nem fizetnek ki idõben. Nem ilyen hírekre vágyunk – tette hozzá a Mercedes sportigazgatója, Toto Wolff. – Jelenleg az egész világgazdaság rossz idõket él, tehát az egész közeg rossz. Most mindenkinek meg kell találnia a módját, miként finanszírozza a mûködését. Egyszerûen nem költekezhetjük túl magunkat.”

Hasonlóan vélekedik a sportág kereskedelmi ügyeit intézõ Bernie Ecclestone is, aki szerint a bevezetendõ költségsapka elsõdleges célja, hogy a csapatokat arra ösztönözze, csak annyi pénzt költsenek, amivel nem sodorják veszélybe önmaguk mûködését. „Rengeteg idõt töltöttem el a Forma–1-ben, tizennyolc éven át pedig egy csapat tulajdonosa is voltam. Amióta az F1-ben vagyok, mindig voltak gazdagok és szegények. Akármilyen sportágról is van szó, mindenki annyi pénzt költ, amennyit a gyõzelemhez érzése szerint el kell költenie. Olyan költségsapkát szeretnénk, amely összegét a csapatok még képesek elkölteni. Jelenleg igyekszünk megmenteni az istállókat önmaguktól” – mondta a kérdés kapcsán a sportág kereskedelmi ügyeit intézõ Bernie Ecclestone a Reutersnek.