A parlament nemrég megtiltotta, hogy a szervezõk 2014 elsõ napjától új fogyasztói csoportokat hozzanak létre, a meglévõk mûködésének szabályozására a kormány kapott felhatalmazást - ez a rendelet a hétfõi Magyar Közlönyben jelent meg. A fogyasztóvédelmi törvény legutóbbi módosítása tiltotta be a fogyasztói csoportok szervezését, de megengedte azt, hogy a 2012. január 1-je elõtt létrehozott fogyasztói csoportba - a kiesõ fogyasztó helyére - újat lehessen felvenni. Miután a fogyasztói csoportok - például lakás vásárlására - akár 10 éves idõtartamra is létrejöttek, idõbe telik, amíg az utolsó is megszûnik közülük. Miután eddig szabályozás nélkül mûködtek, így a hátralévõ idõre már megszabja a kormány a mûködésük feltételeit. A felügyeletet a kormány a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságra bízza. A csoportszervezõknek a mûködõ csoportokat január utolsó napjáig kell bejelenteniük a hatóságnál.

A mûködési szabályok közül kiemelendõ az, hogy a tagok befizetéseibõl az eszköz-vásárlásra fordított részt - csoportonként - külön számlán kell nyilvántartani. Az ezen a számlán lévõ összeg a tagok tulajdonában van. A befizetésekbõl a csoport-szervezõt megilletõ rész viszont ez utóbbi tulajdona, de ebbõl kell például kifizetni a szerzõdését felmondó csoporttagot. Amennyiben a szervezõnek erre nincs elegendõ pénze, akkor a csoport lezárásakor kell elszámolni a kilépett taggal. Rögzíti a rendelet azt a gyakorlatot, hogy a tagok közül sorsolással, vagy pedig tagi többlet-befizetés vállalásával lehet kiválasztani azt, aki hozzájuthat a választott eszközhöz. A kiválasztás idejérõl és helyérõl legalább 8 nappal korábban kell - hitelt érdemlõen - értesítenie a szervezõnek a tagokat.

Jó szándékkal indult, de sokakat átvertek

A fogyasztói csoportok a rendszerváltás idején jelentek meg Magyarországon. Létjogosultságukat akkor a magas infláció, valamint a fogyasztási eszközök hiányzó finanszírozása indokolta. A mûködésük lényege egy példán bemutatva: ha 100 személy minden hónapban félre tudja tenni egy autó század részét, akkor mindannyian 100 hónap múlva jutnak autóhoz. Viszont ha csoportba szervezõdnek, akkor már az elsõ hónap végén kisorsolható közöttük egy autó, és ez így megy a századik hónapig, vagyis a legutolsó jár olyan rosszul, mint valamennyien jártak volna, ha nem szervezõdnek csoportba. Ha magas az infláció, akkor az elõrehozott vásárlás is olcsóbbá teszi a terméket.

A Gazdasági Versenyhivatal rendszeresen bírságolja a csoportszervezõket, miután azok tipikus hirdetése így szól: hitelt adnak, BÁR-listásoknak is. Vagyis megtévesztik a fogyasztókat. Az akkori kormány 2001-ben készített egy, a mûködésüket szabályozó rendeletet, amely a hitelintézetek mintájára határozta meg a mûködésüket. A csoportok lobbi-ereje azonban akkora volt, hogy addig tologatták a hatálybalépést, amíg 2004-ben a rendelet kikerült a jogrendszerbõl. Fontos tudni tehát, hogy a fogyasztói csoport nem hitelintézet, és nem is bank, hanem szervezõ cég, jövedelemszerzõ gazdasági társaság, amely a szervezõ tevékenységet díjazás ellenében végzi.

Friss eset: hogy tudtak ennyi embert becsapni?

Jól mutatja a rendszer mûködését, hogy az elmúlt évek egyik legnagyobb szabású eljárásában nemrég több ezer embert becsapó fogyasztói csoportra csapott le az ügyészség. Kilenc ember ellen emeltek vádat - bûnszövetségben és üzletszerûen elkövetett csalás bûntette miatt. A vádlottak kedvezõ feltételekkel hitelt ígérve több mint kétezer embertõl csaltak ki különbözõ pénzösszegeket.

A vádirat lényege szerint, 2009 vége és 2013 eleje között a vádlottak újságokban adtak fel hirdetéseket, amelyekben fogyasztói csoportok szervezése címén, valójában hitelt ígérve, azt a látszatot keltették, hogy az arra rászorulók igen kedvezõ feltételekkel, jutányosan és gyorsan juthatnak pénzhez. A hirdetések alapján, a vádlottak által létrehozott cégeknél megjelent sértetteket ezután azzal tévesztették meg, hogy akár egy egyszeri regisztrációs díj, valamint törlesztõ részlet befizetésével már egy-két hónap elteltével biztosan pénzhez juthatnak. A megtévesztõ tájékoztatás alapján a sértettek jellemzõen ötvenezer forint körüli, egyes esetekben egymillió forintot is meghaladó összegeket fizettek be.

Az ügyészség szerint a vádlottak valódi célja "a már jellemzõen eleve nehéz anyagi helyzetben lévõ, arra rászoruló, esetleg eladósodott sértettek által befizetett pénzösszegek jogtalan megszerzése volt, így sem a fogyasztói csoportok létrehozása, illetve az annak lényegét jelentõ áruvásárlás, sem pedig a befizetett pénzek visszafizetése nem állt szándékukban". A vádlottak 2473 sértettnek összesen több mint 300 millió forint kárt okoztak.

Januártól a termék forgalmazása céljából szervezett utazást vagy rendezvényt a kereskedõ köteles lesz bejelenteni - az errõl szóló kormányrendelet a hétfõi Magyar Közlönyben jelent meg. A kereskedõ a telephelye szerinti jegyzõnek - az utazást megelõzõen 15 nappal korábban - köteles bejelenteni a rendezvény helyét és idõpontját. A jegyzõ a bejelentést 3 napon belül továbbküldi az utazás vagy a rendezvény helye szerint illetékes fogyasztóvédelmi felügyelõségnek.