Gáz-, majd vadászfegyverrel fenyegetõzött egy nyugdíjas férfi a volt munkahelyén nemrégiben, nem sokkal korábban pedig a rendõrök fegyvereket és több száz lõszert foglaltak le egy bátonyterenyei férfi lakásán, aki nem rendelkezett semmilyen engedéllyel.

A fegyvertartás és viselés hazai engedélyezésének gyakorlatáról Povázsai Sándor alezredes, az ORFK Rendészeti Osztályának vezetõje a Napközben pénteki adásában elmondta, a rendõrség valamennyi engedéllyel tartott fegyvert nyilvántart. A lõfegyverek központi nyilvántartásában több mint 260 ezer fegyver szerepel. A pisztolyok, puskák több mint 60 százalékát sport-, illetve vadászati célból tartják, 23 százalékát önvédelmi célból, valamint különbözõ szervezeteknél is vannak ilyen eszközök.

Az alezredes szerint bár az önvédelmi fegyverek száma viszonylag magasnak tûnhet, tudni kell, hogy a több mint 61 ezer ilyen célú tartási engedély majdnem 90 százaléka gáz-és riasztófegyverre vonatkozik, és csak a maradék szól lõfegyverekre.

A saját fegyverre vágyó sportolókat nagyon megnézik

A gáz- és riasztófegyvereket szabadon meg lehet vásárolni, és saját lakáson belül korlátozás nélkül tarthatóak. Akkor azonban, ha valaki önvédelmi céllal viselni szeretne ilyen fegyvert, már engedélyt kell kérnie a rendõrségtõl. Ezt könnyített eljárást követõen kaphatja meg az igénylõ. Gáz-riasztó fegyverek esetében a kérelmezõnek csak annyit kell igazolnia, hogy büntetlen elõéletû. Éles önvédelmi célú fegyvereknél más a helyzet, ezeknél a hatóság nagyon alaposan megvizsgálja, hogy mennyiben indokolt ilyen eszköz tartása.

Magyarországon csak olyan személy kaphat ilyen engedélyt, aki az adott lõfegyver tartására egészségügyileg alkalmas, valamint az orvosi mellett, az elsõ fegyver megszerzése elõtt pszichológiai alkalmassági vizsgán is részt kell vennie. Ez néhány éve a vadászok, a sportolók, fegyveres dolgozók és önvédelmi célból igénylõk esetében is így van. Késõbb azonban, amikor az engedélyek lejárnak, a megújítás során már vannak különbségek a csoportok között.

A munkavégzési célból tartott fegyvereknél az újabb alkalommal is el kell végezni a pszichológiai alkalmassági vizsgálatot, míg a vadászok és az önvédelmi célból igénylõk számára ez nem elõírás. Sportolókra a legszigorúbb szabályok vonatkoznak, nekik minden egyes meghosszabbításkor az orvosi mellett kötelezõ a pszichológiai alkalmassági vizsgálat is. Ha egy sportlövõ saját tulajdonú fegyvert akar, azt csak abban az esetben kaphatja meg, ha valamely sportegyesület igazolt tagja, érvényes versenyengedéllyel rendelkezik. Emellett az országos sportági szakszövetségnek javasolnia kell, hogy az adott személynél indokolt a saját fegyvertartása – mondta el Povázsai Sándor.

A rendõrtiszt hozzátette: általános szabály, hogy a kérelmezõnek nagykorúnak és cselekvõképesnek kell lenni, valamint azt is igazolnia kell, hogy megfelelõ elméleti ismeretekkel és jártassággal rendelkezik a fegyver kezelésében – errõl megfelelõ bizonyítvánnyal kell rendelkeznie. A rendõrség azt is vizsgálja, hogy a lõfegyver és a lõszer tárolásának megvannak-e a feltételei az igénylõnél. A fegyvereket külön, zárható szekrényben kell tartani.

Povázsai Sándor szerint a magyarországi szabályozás teljesen összhangban van az európai uniós szigorítási törekvésekkel. Ismételten hangsúlyozta, nálunk – egyes más államokkal ellentétben – a hatóság minden engedéllyel tartott lõfegyverrõl nyilvántartással rendelkezik, és az engedélyezési eljárás is meglehetõsen szigorú. A rendõrség ráadásul legalább évente egyszer köteles ellenõrizni, hogy az érvényes engedéllyel rendelkezõk továbbra is megfelelnek a büntetlen elõélet követelményének.

El kell felejteni

A Kossuth Rádió mûsorában nyilatkozott Vass Gábor szakújságíró is, aki szerint Magyarországon ma még meglehetõsen tájékozatlanok az emberek ezen a téren, sokan azt gondolják, hogy önvédelmi célból gyakorlatilag bárki tarthat fegyvert. Éles lõfegyverekre azonban szinte csak magas beosztású politikai vezetõk esetleg bírók kaphatnak engedélyt önvédelmi célból, ma már a rendõrök egymástól is bevonják a saját tulajdonú önvédelmi fegyvereket.

Azt tehát el kell felejteni, hogy valaki éles lõfegyvert tarthat otthon, ha úgy érzi, az kell a biztonságához. Magyarországon gyakorlatilag nem létezõ fogalom a saját önvédelmi éles lõfegyver. A gáz- és riasztó fegyverek azok, amelyek a széles tömegek rendelkezésére állnak – hangsúlyozta. Ezek külsõre úgy néznek ki, mint egy igazi éles fegyver, azonban jellemzõen nem lõnek ki lövedéket, helyette hatalmas durranás és láng követi a ravasz meghúzását, valamint könnygázcsóva hagyja el a csövet. Ha ez telibe találja a megcélzott személy arcát, igen komoly fájdalma okoz neki – fuldoklás, köhögés, könnyezés és borzalmas égetõ érzés a következmény.

Ezek a fegyverek az átlagos megélhetési, fegyvertelen bûnözõk, vagy akár kóbor kutyák ellen kiváló önvédelmi eszközök. Megvannak azonban a használatuk korlátjai is, zárt térben például nem tanácsos elsütni õket, mert a keletkezõ könnygázfelhõ a tüzelõt is beterítheti. Erõs szélben pedig drasztikusan csökken a gáz- és riasztó fegyverek hatása – mondta Vass Gábor. Hozzátette: a szakmai szervezetek évek óta kezdeményezik, hogy a szerelt, lõszeres, emberélet kioltására alkalmatlan gumilövedékes fegyverek valamilyen formában megszerezhetõek legyenek. Ez elõl azonban a rendõrség elzárkózik.

Ezzel szemben az elektromos sokkolók megítélése bizonytalan, a „szürkezónába” tartoznak. A közbiztonságra különösen veszélyes eszközökrõl szóló kormányrendeletben szereplõ mûszaki leírás alapján a mai modellek jelentõs része nem is minõsülne elektromos sokkolónak. Ennek ellenére senki nem meri ezeket forgalmazni, teljes a jogbizonytalanság. Az elektromos sokkoló nem kifejezetten önvédelmi, inkább kényszerítõ eszköz.

Félmillió eltûnt lõfegyver, tízezer halott

Becslések szerint az Európai Unióban 80 millió sport-, vadász- és önvédelmi fegyver van a polgárok birtokában. Sõt, némelyik tagállamban, mint Finnországban, a lakosság felének van fegyvertartási engedélye. Ez arrafelé ugyanúgy történelmi hagyomány, mint a szintén lõporkedvelõ ciprusiaknál. Brüsszelt eközben aggasztja, hogy a belsõ határok nélküli unióban az emberek mellett az illegálisan tartott fegyverek is akadálytalanul mozoghatnak, és a nemzeti szabályozások nem tartanak lépést a megváltozott helyzettel.

Az Európai Bizottság svéd belügyi biztosa, Cecilia Malmström nemrég bejelentette, változásokra, egységes szigorításra van szükség. Mint hangsúlyozta, csak az utóbbi három évben a huszonnyolc tagállamban tízezer embert öltek meg lõfegyverrel. Emellett a schengeni határokon belül félmillió olyan pisztolyt és puskát tartanak nyilván, amelynek eltûnését vagy ellopását bejelentették, de azóta sem kerültek elõ.

Az új uniós kezdeményezés legfõbb célja az, hogy megakadályozza a lõfegyverek illetéktelen kézbe kerülését, illetve azt, hogy illegálisan becsempésszék õket. A kiskapuk ugyanis tágasak. A különbözõ tagállamokban hatástalanított fegyverek különbözõ darabjaiból tökéletesen mûködõ nagy tûzerejû pisztolyt, puskát lehet összerakni. Az esetleg hiányzó alkatrészeket pedig, akár 3D-s nyomtatóval is elõ lehet állítani.

Az illegális lõfegyver- és lõszer-kereskedelem az európai szervezett alvilág egyik legjövedelmezõbb üzletága. A tervek szerint az Európai Bizottság leginkább a nyilvántartás és az ellenõrzés hatékonyságát javítaná, valamint még jobban összehangolná a nemzeti jogszabályokat, beleértve a visszaélések büntetési tételeit is. Brüsszelben azt is hangsúlyozták, hogy a törvénytisztelõ sportlövészek és vadászok jogait nem csorbíthatja senki. Három férfit fogtak el a TEK segítségével Orvvadászattal gyanúsítanak egy salgótarjáni férfit Répássy: Az új módosítás fokozza az állampolgárok biztonságérzetét.