A kormány õsszel újabb 6,4 millió forint egyszeri átcsoportosításáról döntött a MaSat-2 fejlesztési fázis elsõ ütemének támogatására, és remélhetõleg hamarosan elkezdõdhet a második magyar mûhold építése is. Horváth Gyula projektmenedzser, a BME adjunktusa a Ma reggelben emlékeztetett rá: Magyarország régi és nagyon fontos törekvése, hogy csatlakozzék az ûrnemzetekhez, és várhatóan már idén aláírhatjuk a megállapodást a teljes jogú tagságról az Európai Ûrügynökséggel, így jelentõsebb ûripari projektekben is részt vállalhatunk. Ahhoz azonban, hogy ezt megtehessük, megfelelõ szakemberállomány kell, ezeken a kis mûholdakon pedig nagyon sok jó mérnököt lehet felnevelni. (Magyarország elsõ mûholdja, a MaSat-1 megépítõi a Mûegyetem villamosmérnök hallgatói voltak, akik képzett ûripari mérnökké váltak.)

A kis mûholdak nemcsak ebben segíthetnek, a rendszerek távérzékelt adatokat is szolgáltathatnának, a mostaninál sokkal gyorsabb információk pedig segíthetik a katasztrófavédelem és a mezõgazdaság munkáját. A Rubik-kockánál csak alig valamivel nagyobb MaSat2 elõdjénél jóval komolyabb kamerát kapna, amely több és nagyobb felbontású képet készíthet, és a kutatók szeretnének a pályastabilizálásban is elõbbre lépni. Az önálló mûholdas technológiából megépülõ MaSat-2 egyébként körülbelül 240 millió forintba kerül majd, jóval kevesebbe, mint egy nagyobb ûrmisszió több milliárd eurós költsége, és ha lesz elég pénz, támogatás, három éven belül elképzelhetõ a start.

Az elsõ magyar mûholdat, a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) két villamoskari tanszéke, valamint ûrkutató csoportja hallgatóinak, doktoranduszainak és oktatóinak több mint négyéves munkájával született Masat-1-et 2012. február 13-án lõtték fel az Európai Ûrügynökség (ESA) Vega hordozórakétája fedélzetén, nyolc másik mûholddal tavaly február 13-án a kourou-i (Francia Guayana) ûrközpontból, Dél-Amerikából. Az elsõ, teljes egészében hazánkban készült ûreszköz egy év alatt ötezerszer kerülte meg a Földet, több mint ötmillió adatcsomagot küldött a világûrbõl, és több mint 150 felvételt készített, amelyekbõl néhányat be is mutattak. A MaSat-1 sikereire alapozva kezdõdött meg a Mûegyetem és az ipari partnerek együttmûködésében a folytatási alternatívák felvázolása.

A Masat-1 alkotóközössége 2012-ben elnyerte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által adományozott Millennium díjat, a fõváros Pro Urbe díját. A Magyar Posta emlékbélyeget, a Magyar Nemzeti Bank pedig emlékérmet bocsátott ki a fejlesztés elismeréseként. 2012. február 16-án megkapta az M0-72 nevet és besorolást, azaz a MaSat-1 a 72. üzembe lépett mûhold a rádióamatõr mûholdak között a világon.

Magyar eredmények

402 napig kering még várhatóan a Föld körül a Masat–1, amely végül a bolygó légkörébe érve elég. A reméltnél csendesebb éve volt az elsõ magyar mûhold, a Masat–1 készítõinek, mivel az utód, a Masat–2 tervezése csak mostanában kezdõdhetett meg. – Ennek fõ oka, hogy megszûntek a támogatási lehetõségek, jelentõsen alábbhagyott a cégek szponzorációs hajlandósága – mondta a Metropolnak Horváth Gyula projektmenedzser, a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem adjunktusa.

A csapat az év elején 6,35 millió forintot kapott a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól az elõkészítésre, a novemberi támogatásból pedig megkezdték a fejlesztést. – Kis lépésekkel haladunk, de ha az intenzívebb támogatás nyomán lendületet kapna a munka, 2-3 év alatt eljuthatnánk a startig – mondta Horváth.

A Masat–2, bár mérete ugyanúgy 10x10x10 centiméteres lesz, sokkal többet tud majd elõdjénél. A továbbfejlesztett alaprendszerek mellett nagyobb felbontású kamera, szofisztikáltabb pályastabilizációs rendszer dolgozik majd benne, és sokkal gyorsabb kommunikációra lesz képes. Totáldózis-mérõvel is felszerelik, hogy kiderüljön, berendezései hogyan viselik a sugárterhelést.

A tervezõk nem titkolt célja, hogy elkészítsék a Masat–3-at is, amelyben az elsõ két mûhold tapasztalatait összegeznék, továbbfejlesztve. A készítõk víziója szerint a harmadik generációs ûreszköz alapja lehetne Magyarország kis mûholdakra épülõ földmegfigyelõ rendszerének.

Akcióban a Puli Space is

Hogy alakult a Puli Space Technologies tavalyi éve?

– Amellett, hogy folyamatosan zajlott az ismeretterjesztõ programunk, amely az iskolásoknak és a nagyközönségnek mutatja be, mivel is foglalkozunk és miért fontos ez, két alkalommal is sikeresen teszteltük a rover prototípusát. Az év elején Marokkóban, decemberben pedig Hawaiin járt a csapat, ahol a Mauna Kea vulkán oldalában, 2700 méteren próbáltuk ki a Pulit. A földi tesztek ezzel lezárultak. - nyilatkozta Pacher Tibor fizikus, a Team Puli csapatvezetõje.

Milyen feladatok várnak idén a csapatra?

– A terepen kiderült, hogy a koncepció mûködik, így tovább dolgozhatunk az ûrképes rendszer kialakításán. Folytatjuk az irányítóközpont és -szoftver fejlesztését. Emellett olyan anyagokból kell összeállítanunk a rovert, amelyek elviselik az ûrbéli körülményeket, a hõmérséklet-ingadozást és a vákuumot.

Az év végén néhány csapat visszalépett a Google Lunar XPRIZE versenytõl. Nõttek ezzel a Puli esélyei?

– Jelenleg két versenytársunkkal is tárgyalunk arról, hogy közös hordozón juttassuk el a rovereket a Holdra. Nincs más lehetõségünk: sem energiánk, sem erõforrásunk nem volt ahhoz, hogy leszállóegységet is építsünk. Ha díjat nyerünk, azt elõre megbeszélt arányban tervezzük elosztani.

Hogy állnak az induláskor tervezetthez képest?

– Szerettünk volna hamarabb hozzálátni az ûrképes rendszer összeállításához, de az erõforrások szûkössége miatt ez nem sikerült. Még éppen idõben vagyunk, de nincs lehetõség további késlekedésre. Az említett két csapat 2015 utolsó negyedévére tervezi az indulást, és a hírek szerint a többiek is az esztendõ második fél évével számolnak. Izgalmas lesz a végjáték.

Hogy állnak a támogatások?

– Továbbra is szükségünk van segítségre, aktívan dolgozunk érte. Reméljük, hogy a sikeres tesztek híre segít. Emellett jó hír, hogy mi láthatjuk vendégül az XPRIZE indulóit, mi leszünk ugyanis a házigazdái az éves csapattalálkozónak, ami június elsõ felében, Budapesten zajlik majd.

A Google Lunar XPRIZE

• A résztvevõk feladata, hogy legalább 90 százalékos közösségi finanszírozással építsenek és a Hold felszínére juttassanak egy robotot 2015 végéig.

• Az eszköznek legalább 500 métert kell megtennie, és „mooncastot” kell küldenie a Földre.

• Ebben 360 fokos panorámaképet kell adnia a Hold felszínérõl, felvételeket a jármûrõl és közel valós idejû videókat annak útjáról. Egy elõre tárolt adatcsomag Földre sugárzását is meg kell oldani.

• A verseny összdíjazása 30 millió dollár, 33 csapat nevezett, 18 van még versenyben