Létpénz vagy feltétel nélküli alapjövedelem?

Kisebb közgazdasági bombát robbantott szombaton a LÉT elnevezésû független szakértõi munkacsoport, amelynek tagjai közt szociálpolitikai szakértõt, szociológust, jogászt, közgazdászt, volt pénzügyminisztériumi fõosztályvezetõt, sõt, egykori államtitkárt is találunk. A csoport nem kevesebbet javasol, minthogy mindenkinek (tehát konkrétan minden magyarországi lakosnak) biztosítson az állam egy havi összeget, ami õt feltétel nélkül megilletné, egyfajta alkotmányos alapjogként. Jogosult lenne rá minden magyarországi "lakos" (tartósan Magyarországon lakó állampolgár, kivéve, aki külföldön dolgozik, és ott is adózik). Közülük viszont mindenki: a hajléktalanok és a zárt intézetekben élõk is. Nem kell fizetni utána semmilyen közterhet, semmilyen jogcímen nem vonható el, és nem terhelhetõ meg. A felhasználását senki nem ellenõrizheti, és azért cserébe nem várható el semmilyen ellenszolgáltatás vagy magatartás. A javaslat értelmében gyerekek 25, felnõttek 50, várandós édesanyák pedig 75 ezer forint létpénzt kapnának havonta a Magyar Államkincstártól.

Elõnyök és hátrányok

A LÉT munkacsoport honlapján található adatok szerint a minimális megélhetéshez 2012-ben egy felnõtt embernek 24 ezer forintot kellett élelemre költenie: 3,4 kg hús, 13 tojás, 8 liter tej, másfél kiló zsiradék, 4 kg burgonya, 12 kg zöldség és 6,5 kg gyümölcs vásárolható belõle. Úgyvélik, a létpénz másik felébõl a rezsit, a ruházkodást és minden egyéb költséget ki kell szorítani. Bár azt elismerik, hogy ez nem könnyû, a mai körülmények között sokaknak ennyire sem telik.

A létpénz a szegény emberek fogyasztásának növekedésével hozzájárul a hazai gazdaság élénkítéséhez a súlyosan hátrányos településeken élõk helyi szolgáltatásainak fellendüléséhez. A nincstelenség felszámolásával, a lakosság — elsõsorban a szerény körülmények között élõk — jövedelmi színvonalának emelkedéséhez, rendszeres, kiszámítható jellegénél fogva újra megteremthetné a kistelepülések fizetõképes fogyasztótáborát is.

Az ötletgazdák szerint a létpénz bevezetésével más úgynevezett transzfer-jövedelmeket meg kell szüntetni vagy arányosan csökkenteni kell õket. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy megszüntetendõ minden olyan jelenlegi pénzbeli juttatás, ami alacsonyabb összegû, mint a (felnõttnek, gyereknek vagy várandós anyának járó) létpénz; és ha a pénzbeli juttatás vagy tb-ellátás személyenként eltérõ összegû (ilyenek például a különféle nyugdíjak is), akkor azt a létpénz helyettesíti, ha kisebb, és csökkenti, ha nagyobb. Az így kiváltott kiadások a létpénz kifizetésének forrását képezik. Így az alacsony összegû ellátásban részesülõk szociális jövedelme megnõ, a létpénznél magasabb összegûek többségének a transzfer jövedelme változatlan marad, és a legfelsõ jövedelmû, kb.5 százaléknyi érintett személynek csökken a szociális célú pénzellátása - állítja a munkacsoport. (Az utóbbiaknak sem a nyugdíjuk csökken, hanem a családi adókedvezményüknél lesz kisebb a nekik is járó létpénz.)

Az ötlet ugyanakkor azzal is együtt járna, hogy a havi bruttó munkabérek csökkennek 50 ezer forinttal, vagyis a létpénz alapösszegével. Egyidejûleg, a munkáltatók szintén 60 ezer forint összegû hozzájárulást fizetnek. Itt mégsem lesz csupán "pénz az ablakban", mert a lecsökkent bruttó bérek után kevesebb közterhet kell fizetni.

Nem tûnik pénzügyi ezotériának

Bár nagy divatja van manapság a pénzügyi ezotériának, a feltétel nélküli alapjövedelem nem tartozik ebbe a körbe, maga a hazai ötlet komolyan vehetõ számításokon alapszik, mégis valódi vita alakulhat ki róla - mondta el Madár István, a Portfolio.hu vezetõ elemzõje, aki szerint az elképzelés nem csodaszer, nem a semmibõl csinál pénzt, sokkal inkább a már meglévõ javak és juttatások újraelosztását jelentené - az azonban nem látszik, hogy mûködõképes lenne-e egyáltalán.

A vezetõ elemzõ szerint rengeteg szempontot meg kell vizsgálni, mielõtt ítéletet mondunk a feltétel nélküli alapjövedelemrõl. Fontos szempont például, hogy a világon gyakorlatilag sehol sem létezik hasonló rendszer, ezért kérdéses a mûködése, de például arra az általános trendre is figyelemmel kell lenni, hogy a technológiai fejlõdés, a robotok széles körû alkalmazása miatt egyre kevesebb ember marad munka, és így rendszeres jövedelem nélkül.

Az ötletgazdák szerint maga a program 5-6 ezer milliárd forintjába kerülne a költségvetésnek, bevételi oldalon ennek jelentõs része azonban visszajönne. Ezt az összeget pedig az adórendszer átalakításával akár elõ is lehetne teremteni. Madár István szerint az azonban nagy kérdés, hogy a magyar társadalomban milyen változást jelentene, ha a családok 100 - 120 ezer forintos fix havi jövedelemre tennének szert. Könnyen lehet ugyanis, hogy ez nem erõsítené a munkamorált, nem ösztönözné a munkahelykeresést. Ugyanakkor azt is érdemes figyelembe venni, hogy ez a pénz egyfajta eszköz lenne a tartós jövedelemnélküliség problémájának enyhítésére: ez mintegy 600 ezer felnõttet érint ma Magyarországon, és rengeteg embernél pszichés romláshoz, leépüléshez is vezet. Tehát úgy is nézhetjük, hogy ha a tartósan munkanélküli is rendszeres jövedelemhez jut, stabilabb maradhat az élete, és könnyebben talál új munkát.

A Portfolio.hu szakértõje úgy véli, elõször egy úgynevezett pilot-projekt keretében lenne érdemes kipróbálni a rendszert, azaz például egy településen, egy kistérségben elindítani, és kielemezni a tapasztalatokat. Az is hasznos lehet, ha megvárjuk, hogy a külföldi példák milyen eredménnyel járnak. Hamarosan például Svájcban lesz népszavazás hasonló kérdésrõl, de indiai, amerikai programok tapasztalatait is figyelembe lehetne venni.

Itt a legújabb ötlet: munka nélkül járna ingyenpénz minden magyarnak?

A LÉT elnevezésû független szakértõi munkacsoport azt javasolja, hogy Magyarországon mindenkinek feltétel nélkül járjon alapjövedelem; a modellt neves szociológusok, közgazdászok és pénzügyi szakemberek ismertették egy konferencián a budapesti Kossuth Klubban szombaton.

A javaslat értelmében gyerekek 25, felnõttek 50, várandós édesanyák pedig 75 ezer forintot, úgynevezett "létpénzt" kapnának havonta a Magyar Államkincstártól egyszerûen a "létezés jogán". A javaslatot kidolgozó munkacsoport szerint a költségvetésbõl finanszírozható lenne az általuk javasolt alapjövedelem, és azt szeretnék, ha arról a következõ hetekben társadalmi vita bontakozna ki. A javaslat részleteit a www.255075.hu oldalon tették közzé. A munkacsoport várakozásai szerint az alapjövedelem bevezetésével lényegében - történelmében elõször - Magyarországon megszûnne a nincstelenség.

Bánfalvi István szociálpolitikus, a szakértõi munkacsoport vezetõje utalt arra, hogy az alapjövedelem bevezetésére egy éve aláírásgyûjtési akció indult egy európai polgári kezdeményezés keretében, ami még néhány napig tart. Elmondta, a "létpénzt" a rászorultság alapú pénzbeli ellátások helyett adnák minden tartósan Magyarországon élõ és itt adózó magyar állampolgár számára, és ahhoz nem kapcsolódna sem hozzáférési, sem pedig kizáró feltétel.

Arra is felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy az alapjövedelem bevezetésével együtt az adórendszert is át kellene alakítani. Bevezetésével egy idõben megszûnnének az annál kisebb összegû támogatások, míg az a fölöttiek ennyivel csökkennének, néhány kivétellel. A modell szerint a létpénz bevezetésével ugyanannyival csökkennének is a bruttó bérek, illetve ez az alapjövedelem beépülne a bérekbe.

Ferge Zsuzsa szociológus azt mondta, õ 15-20 éve elkötelezettje a gondolatnak, és örömmel fogadja még akkor is, ha annak egyes részleteit kell és lehet is bírálni. Úgy látja, az alapjövedelem bevezetése a társadalmi békét is szolgálná és földcsuszamlásszerû változást hozna, miközben csak a lakosság 3-4 százalékának jövedelme csökkenne. Úgy látja, az alapjövedelem bevezetését komoly társadalmi vita kell hogy megalapozza. Arról is beszélt, az elmúlt két évtizedben Magyarországon nem volt valódi politikai akarat a felzárkóztatásra, és a mai ellenzéki pártok programjaiban sem lát elkötelezettséget az ilyen "jó gondolatokra".

Elmondta, gyakran hangzik el az attól való félelem, hogy "akkor ki fog dolgozni", ha bevezetik az alapjövedelmet; szerinte "ebben a félelemben van valami jogos, amire oda kellene figyelni". Ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, van egy 5-8 százalékos, végtelenül mély szegénységben élõ társadalmi réteg, és az oda születõknek már a zsigereikbe beleivódik, hogy "nekik ez van, nekik ez jut (...), elfogadták ezt a sorsot". Közölte, két elõkészítõ utat lát az alapjövedelem bevezetése, társadalmi elfogadása elõtt, ez pedig a jelenlegi ellátások, illetve az alacsony bérek emelése lehet.

Surányi György közgazdász, egyetemi tanár, korábbi jegybankelnök azt hangoztatta, az alapjövedelem bevezetése nemcsak megállítaná a magyar társadalom széthullását, hanem történelmi fordulatot eredményezne a társadalmi integrációban. Úgy vélte: a javaslat továbbgondolásával, kísérletekkel, meg lehetne próbálni bevezetését. A pénzügyi szakember "statikus megközelítésbõl" azt mondta, a javaslatcsomag körülbelül 1300 milliárd forintnyi többletjövedelmet, és ennek révén ennyi többletkeresletet hozna a gazdaságnak.

A szakember "az ördög ügyvédje hálátlan szerepébõl" a kockázatok között arról beszélt, hogy az alacsony keresetûek egy része csak akkor lesz motivált a munkára, ha a létpénz és a nettó minimálbér között több mint 30 ezer forint különbség lesz. Úgy látja, ennek legalább 50-60 ezer forintnak kellene lennie. Arra is figyelmeztetett, hogy e különbség növelése nélkül vonzóbbá válhatna a szürke vagy a fekete gazdaságba való átmenet.