2024. március 29. Péntek, Auguszta.
 
Devizahiteles csomag: csak a választások után jön megoldás?Forrás: richpoi.com
Utolsó módosítás: 2014-01-16 17:45:20
Korábbi sajtóértesülésekkel ellentétben nem foglalkozott tegnapi teljes ülésén az Alkotmánybíróság a devizahitelek ügyével, még ennek idõpontja is bizonytalan.

Az Európai Bíróság február 12-én tesz bejelentést az árfolyamrés ügyében, végsõ ítélethozatalára azonban várhatóan csak májusban-júniusban kerül sor, a Kúria pedig csak ezután dönthet a még nyitott kérdésekben. Mindez azért fontos, mert a kormány várhatóan megvárja e döntéseket a már többször is jelzett devizahiteles csomag összeállításával. A választásokig tehát valószínûleg nem lesz devizahiteles csomag, ha csak a kormány valahogy ki nem cselezi az idõtényezõt.

Alapvetõen kétféle döntésre vár most a kormány a devizahitelek ügyében: 1. az Alkotmánybíróságéra és 2. a Kúria jogegységi határozatának még hiányzó pontjaira. A Kúria azonban megvárja az Európai Bíróság döntését, ami a bíróság jellemzõ gyakorlata alapján várhatóan csak május-júniusban születik meg.

1. Alkotmánybíróság

A kormány novemberben beadott indítványa lényegében a devizahiteles szerzõdések alkotmányellenességének és utólagos jogalkotási úton történõ megváltozatásának kérdését veti fel, többi között az árfolyamkockázat adósokra hárítása, az egyoldalú hitelezõi kamatemelés és az árfolyamrés miatt, továbbá mert a devizaalapú kölcsönök törlesztõrészleteinek növekedése a társadalom széles rétegeinek nehézséget okoz, és elengedhetetlenné teszi a devizahitelezésbõl adódó problémák végleges rendezését a kormány szerint.

Sereg András, az Alkotmánybíróság sajtófõnöke ma arról tájékoztatott, hogy az Alkotmánybíróság ülésein nem foglalkozott eddig a kormány beadványával. Az Alkotmánybíróság január 14-ei teljes ülésének napirendjén nem szerepelt a kérdés - derül ki a testület honlapján szereplõ ismertetõbõl is. Sereg András szerint egyelõre bizonytalan, mikor kerül az Alkotmánybíróság ülésének napirendjére a kérdés.

2. Kúria és Európai Bíróság

A fenti mellett a Fidesz frakcióvezetõje arra kérte múlt héten a Kúriát, hogy minél hamarabb döntsön a devizahitelekkel kapcsolatos még nyitott kérdésekben. Ilyen az árfolyamrés, illetve a bankok általi egyoldalú kamatemelések ügye. Darák Péter, a Kúria elnöke azonban az Inforádióban nyomásgyakorlás ellenére egyértelmûen közölte: azokban a kérdésekben, amelyekben az Európai Bírósághoz fordultak, megvárják a bíróság döntését.

Az Európai Bíróság csak az árfolyamrés kérdését vizsgálja (hitelfelvétel deviza vételi, hiteltörlesztés deviza eladási árfolyamon), és e kérdéssel kapcsolatban is csak azt fogja eldönteni, hogy alkalmazható-e, és ha igen, milyen feltételekkel, a tisztességtelen szerzõdési feltételekre vonatkozó uniós jog - tájékoztatott Lehóczki Balázs, az Európai Bíróság sajtóosztályának munkatársa. Magát azt a kérdést, hogy az árfolyamrés kikötése tisztességtelen szerzõdési feltételnek minõsül-e, majd a Kúriának kell eldöntenie, feltéve, hogy az Európai Bíróság megállapítja, hogy a vonatkozó uniós jog a jelen esetben alkalmazható.

A szerzõdés nem megfelelõ alkalmazását és az egyoldalú kamatemeléseket nem vizsgálja a Bíróság, ezek vizsgálatára vonatkozó megkeresés ugyanis hozzánk a mai napig nem érkezett - fogalmazott Lehóczki. Szavaiból arra következtethetünk, hogy az egyoldalú banki kamatemelésekrõl a Kúriának az Európai Bíróság döntésétõl függetlenül (igaz, a Kúria álláspontja szerint valószínûleg azt figyelembe véve) kell döntenie.

Az Európai Bíróságnál az elsõ fontos fejlemény február 12-én jön el: ekkor jelenik meg az ún. fõtanácsnoki indítvány. A fõtanácsnok a bíróság tagja, de nem bíró, egy jogi szakvéleményt ad ki arról, hogy szerinte a bíróságnak hogyan kellene megoldania az ügyet, de az ítélethozatalban nem vesz részt, a bíróság pedig nem köteles követni az indítványát. Sokszor történik az, hogy a fõtanácsnok és a bíróság ugyanarra a következtetésre jutnak, de sokszor - fõleg fontosabb ügyekben - a bíróság nem követi a fõtanácsnoki indítványban javasoltakat - tájékoztatott Lehóczki, hozzátéve: a fõtanácsnoki indítvány után általában még 3-4 hónapot kell várni az ítélethirdetésre.

Mi következik mindebbõl?

Amennyiben tehát a kormány megvárja az Alkotmánybíróság és a Kúria döntését is az ügyben, legkorábban várhatóan csak májusban vagy júniusban állíthatja össze devizahiteles csomagját.

"A devizahitelesek ügyében még a választások elõtt döntés születhet, feltéve, ha addig az Európai Bíróság állásfoglalása is elkészül az árfolyamrésrõl és az egyoldalú szerzõdésmódosításról" - nyilatkozta pedig január 9-én Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

Az Európai Bíróság döntése azonban várhatóan nem születik meg a választásokig (amennyiben azokat tényleg április 6-ára írják ki), ráadásul az Európai Bíróság nem dönt közvetlenül az egyoldalú szerzõdésmódosítások ügyében, az valószínûleg az Európai Bíróságra váró Kúriára marad.

A kormány õszi elvárásai a devizahitelesek megsegítésével kapcsolatban

1. 3-5 éven belül ki kell vezetni a devizahiteleket,
2. A törlesztõrészleteknek 15-20%-kal kell csökkenniük,
3. Hosszú távon is kiszámíthatóvá kell válnia a törlesztésnek,
4. A devizahitelesek nem járhatnak jobban, mint a forintban hitelt felvevõk,
5. Nem inoghat meg ettõl a bankrendszer stabilitása.

Ezt mondta ki december 16-án a Kúria

1. A devizaalapú szerzõdések olyan szerzõdések, amelyeknél az adós az adott idõszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezõbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amibõl következõen õ viseli az árfolyamváltozás hatásait.

2. Ez a szerzõdéstípus önmagában az adóst terhelõ árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, jóerkölcsbe, nem uzsorás vagy színlelt szerzõdés, nem irányul lehetetlen szolgáltatásra. A terhek elõre nem látható egyoldalú eltolódása következtében önmagában nem érvénytelen a szerzõdés, az érvénytelenség csak a szerzõdés megkötésekor állhat fenn.

3. A pénzügyi intézménynek tájékoztatnia kellett az árfolyamváltozás lehetõségérõl és annak a törlesztõrészletekre gyakorolt hatásáról.

4. Az érvénytelenség esetleges, egyedi megállapítása során a bíróságoknak a szerzõdés érvényessé nyilvánítására kell törekedniük, ha kiküszöbölhetõ az érvénytelenség oka.

5. Ha egy pont a szerzõdésben érvénytelennek bizonyul (és nem az egész szerzõdés), a szerzõdés egyebekben változatlan feltételekkel tovább teljesítendõ.

6. Az egyoldalú szerzõdésmódosítást lehetõvé tevõ feltételekrõl az Európai Bíróságtól kért elõzetes döntéshozatali eljárást követõen hoz döntést a Kúria. Ez korábbi információk szerint februárban várható.

7. A bírói szerzõdésmódosítás arra szolgáló jogi eszköz, hogy egy-egy konkrét esetben orvosolja a körülményváltozások valamelyik fél lényeges sérelmét okozó tényezõket. Nem alkalmas nagy tömegû szerzõdések orvoslására. Ha a hátrányos következményeket a jogalkotó rendezi, a jogalkotói beavatkozás az egyedi bírói mérlegelést e körben kizárja.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!