Damir Pesut a Magyar Külügyi Intézetben (MKI) elmondta, hogy hosszabb távon a földgáz fedezheti a régió energiaigényeinek 20 százalékát, de nagy kihívást jelentenek az országok közti gyenge infrastrukturális kapcsolatok. Az infrastruktúra fejlesztése szükséges, már csak a gázszállítás miatt is. Hosszabb távon a földgáz fedezheti a régió energiaigényeinek 20 százalékát, de nagy kihívást jelentenek az országok közötti gyenge infrastrukturális kapcsolatok. Az infrastruktúra fejlesztésére azonban szükséges lenne már csak a gázszállítás miatt is mondta el Damir Pesut a Magyar Külügyi Intézetben (MKI).

Damir Pesut szerint sok lehetséges szállítási megoldás lenne, de eddig vetélkedés volt a különbözõ projektek között (például a Nabucco és a Déli Áramlat gázvezeték), és Brüsszel sem tudott közös álláspontot kialakítani. A Transz-adriai gázvezetõk megvalósítása azonban reális cél, és meg is fog valósulni - jelentette ki. A horvát gázipar fontosságáról beszélt az MKI-ban Kaderják Péter, a Regionális Energia Kutató Központ igazgatója is. Szerinte Horvátországban jók a gázkitermelés lehetõségei, erõs a verseny a horvát gázpiacon és a kiskereskedelmi szolgáltatók között is.

Kaderják Péter a horvát-magyar kapcsolatokról azt mondta, hogy hasznos volna az árampiacok összekapcsolása, a gázszállítási együttmûködés erõsítése, Horvátország integrálása a visegrádi országok csoportjába, továbbá a Mol és az INA közötti vita rendezése. Kaderják szerint a horvátok attól félnek, hogy a Mol az INA valamelyik finomítójának bezárására készül. Szerinte a horvát finomítók valóban elég kicsik, nagy a piaci verseny, és technológiai szempontból elavultak. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy erõs az INA kitermelõi ágazata.

Az eseményen Damir Pesut és Kaderják Péter is beszélt a gázszállítási megállapodásról, amelyet Ausztria, Magyarország és Horvátország kötött Oroszországgal a Déli Áramlatról. Mindkét szakértõ szerint ismert volt, hogy a megállapodás egyes elemi ellentétesek lesznek az uniós jog bizonyos részével, de így is megkötötték a megállapodást.Damir Pesut szerint politikai nyomás alatt voltak Horvátországban, és õ meg tudja érteni az akkori horvát kormány döntését, hogy Moszkva és Brüsszel helyett inkább Brüsszelt haragították magukra. A döntés politikai döntés volt, nem energetikai, de energetikai szempontból is hasznos, ha a Déli Áramlat miatt több gázszállítási forrása van Horvátországnak - mondta.