2024. március 28. Csütörtök, Gedeon, Johanna.
 
A magyarság õsi gyógymódjaiForrás: richpoi.com
Utolsó módosítás: 2014-01-17 13:37:39
Ráolvasás, ima, fohász, hang, zene, csontkovácsolás, masszázs, hõ, meleg, méz, szõlõ, fokhagyma: mind-mind a magyarság õsi gyógymódjai közé tartoznak.

A ráolvasás azon az õsi tudáson alapszik, hogy minden kimondott szónak teremtõ ereje van. „.. S kezdetben vala az ige." Már gondolatainkkal is teremtünk, segítjük egy esemény, érzés létrejöttét, megvalósulását, de a kimondott szó még erõsebb. Megigéz, igéz szavainknak az ige az alapja, szótöve, tehát nyelvünk tökéletesen kifejezi ezt a felfogást. Igével, igézéssel tehát el lehet távolítani a nem megfelelõ, ártó erõket, így a betegséget is.

Ima, fohász

Minden gyógyítás alapja. A gyakorlati kezelések elõtt, alatt, után alkalmazták, de önállóan is teljes értékû gyógymódnak tartották. A lélek tisztításán, gyógyításán keresztül hatott vissza a testi bajokra is a következõ ráolvasás.

„Add meg nekem Isztenem,
mindennapi kenerem.
Ürezz meg te minden rossztúl,
Minden baj, minden gonosztúl.
Adj szüléknek egisszíget,
Kergeszd el a betegszíget,
Házunkban mindig jó legyen,
Teljbe minden csak menjen.
Õrangyalom alíssz el,
És hulnap reggel külts fel,
Újból menen nekünk jól,
Meddig a Nap leszentül."
(...)
(Csángó imádság, Bosnyák Sándor gyûjtése)

Daganatra, gyûlésre

„Kik dálák,
Feketi dálák,
Veresz dálák,
Igízésztül találta,
Meggyülekezzett véle,
Elmújék sz elmaradzson,
Uljan tisztán mind vált. "
(Szabófalva, Kallós Zoltán gyûjtése)

Gyógyítás hanggal, zenével

A hang, rezgés. A világegyetem lényege szintén rezgés. Minden ami él, rezeg. A molekulák, atomok mozgása és a közöttük lévõ tér kölcsönhatása adja azt a feszültséget, mely maga az életerõ. Hangunkkal megrezegtetjük a levegõt, alakítjuk azt.

A betegségeknek egyik õsi megfogalmazása: nem megfelelõ rezgés. A disszonancia ha nem is létrehozója, de jelölõje a betegségeknek, így az arra való jótékony hatással az egészségre is hatni lehet. Mindennek, mindenkinek van rezgése, kisugárzása. A hanggal gyógyító táltos erre a rezgésre „hangolódott rá", s a megfelelõ gyógyhatású rezgés (hang, ének) elõidézésével gyógyított.

Gyakori volt a csörgõ energiakiegyensúlyozó hatásának használata, mellyel a csakrák, "csokrok" mûködését tudták harmonizálni. A beteg fölött rázva a csörgõt, a hangok keltette rezgés volt gyógyhatású. A dob hangja szintén gyógyerejû volt, bár sokkal dinamikusabban, mint a csörgõé. Dobbanása erõt adott ahhoz, hogy a beteg saját maga, vagy a táltos megküzdjön a nem megfelelõ erõkkel.

A legmélyebb, leghatásosabb kezelési forma azonban az ének. A gyógyító lélekutazást tesz a beteghez s a megállapított kór ellen ható gyógyító éneket kér s hoz. Ezt énekelve, lehetõleg a betegnek megtanítva váltotta ki az áldásos hatást.

Csontkovácsolás, masszázs (kenés)

A népi gyógyászatban igen régen használják a kificamodott, fájó csontok, testrészek helyrerakásának módjait.A csontkovácsok a csigolyák közötti részek mozgatásával az azok közti kalcium lerakódást szüntetik meg. A módszer ma is ismeretes, de orvosi diplomához kötött a csontkovácsok tevékenysége.

„Vótak olyanok, melyiknek a lába kisirült, s helyretették.
Fogta meg, kente, s tette helyre. Vaj egy ín ki vót menve.
Azt addig kente, hogy visszatette.
Kisirült a kezed, visszatette."
(Moldva, Bernád Ilona gyûjtése)

„Nagyapámnak eltörött a lába, felszökött a térde kalácsa.
S akkor egy évig úgy gyógyult, egyenesbe a lába.
S akkor meghallottunk egy gyógyító embert, Szancolba.
Balázsfalva mellett van az a község.
Akkor elment a vásárba, a vásárból odavitték, hogy gyógyíttassa a lábát.
S aszongya nagyanyám, hogy az öreggel megitatott egy liter pálinkát rendre.
S amíg a pálinkát megitta, tájolgatta azokat az inakat, mind-mind forróvízzel.
Azokat mind-mind addig mosogatta, hogy olyan lett a lába, mint egy rongy.
Osztán akkor hasra fektette az öreget, feltette a lábát a hátára, ide ne, így a fenekihez, s azonnal a térdekalácsa leszökött a helyire."
(Magyarlapád, Bernád Ilona gyûjtése)

Gyógyítás, hõvel, meleggel

„Ha a gyermeknek fájt a füle, melegítették párával. Megmelegítettek egy kis csuporba vizet, vagy nagyobb fazékba, s úgy leborították a fejit, s rátartották arra a párára. Tettek egy-egy követ, úgy mondták, hogy békasó, amit a Marasból hoztak, olyan gömbölyût, hogy az még nagyobb párát csinál, me betették a tûzbe."
(Magyarlapád, Bernád Ilona gyûjtése)

„Mikor a gyomrunk fájt, egy kicsi székecske vót, bikkfából volt csinálva, édesapám bocskorkötni csinálta, azt melegítettük meg a füttõn, s ültünk rea. Ha ezután es fájt, akkor egy pléhfedõt melegítettünk, rongyba belefogtuk, s tettük a hasunkra."
(Csornakor ös, Bernád Ilona gyûjtése)

Ide sorolható az iszappakolás is, mely lazítja a görcsössé vált izmokat. Hatóanyagai a bõrön át könnyebben felszívódnak. „Akinek reomája van, arra nagyon jó, ha iszapot tesznek. Vízbõl kiszedett iszapot megmelegítenek, aztán leszûrik.  Ruha küzi teszik, osztán ráborítják, és avval borongatják naponta egyszer, és az pár nap alatt helyrehozza..."
(Lázári, Bernád Ilona gyûjtése)

Gyógyírok

Szembetegségekre a tavasszal megeredõ szõlõt megvágták, ezt összegyûjtötték s a beteg szembe csepegtették. A kövirózsából is sajtoltak levet, melyet a fülbe csepegtettek gyulladás ellen. Anyatejet használtak kisbabáknál, mikor csipás lett a szeme. Az édesanya szoptatás közben a szemébe is fejt egy kicsit.

Egy példa a fertõtlenítõ, immunrendszer erõsítõ pakolásra: „Köményt fõztünk, hagymát törtünk. A hagymát törtük reá a hasára, pálinkával. Mikor aprózott meg, akkor kentük meg. Ha köhögött, akkor vettünk tormát, reszeltünk meg, s tartottuk egy kicsit, veresedett meg a hátacskája, s vettük le. Tettünk káposztalapit ide a melyire. Ilyeneket csináltunk, s gyóvult, gyóvult."
(Erdély, Bernád Ilona gyûjtése)

A fokhagyma igazi csodaszer volt, sok betegségre használták. Árpa ellen a szemre kenték, fülfájásra a fülbe dugták, torokfájásra teáját itták s kifõtt szárát a nyak köré tekerték. A mézet is sokféle betegség ellen használták. A langyos méz a savtúltengésben szenvedõket gyógyította. Semlegesítette a gyomorsavat, bevonta a nyálkahártyát, elpusztította a baktériumokat.

Segítette az emésztést, a májmûködést, méregtelenített, erõsítette az immunrendszert és az idegrendszert.
„Nyombélfekélyem volt 18-30 éves koromig. A kórházat is megjártam miatta, amikor vérezni kezdett. Sokat szenvedtem vele, különösen õsszel és tavasszal voltak erõs fájdalmaim. Egyszer valaki - akit már ezzel a módszerrel meggyógyított egy tudós asszony - javasolta, hogy próbáljam meg én is. Minden reggel felkelés után közvetlenül éhgyomorra egyem meg egy kávéskanál langyosra melegített mézet. Megpróbáltam, egy évig folytattam a kúrát, s tökéletesen meggyógyultam tõle."
(Sepsiszentgyörgy, Bernád Ilona gyûjtése)

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!