Egy magánszemély 2012 tavaszán kifogással fordult az Országos Választási Bizottsághoz (OVB) azzal, hogy Mesterházy Attila és Ujhelyi István szocialista országgyûlési képviselõk a Parlament épületében aláírták az LMP népszavazási kezdeményezését.

Az eljárás kezdeményezõje szerint a képviselõk a Parlamentben, munkavégzés közben írták alá az íveket, ami a választási eljárásról szóló törvény azon pontjába ütközik, mely tiltja az aláírásgyûjtést munkahelyen, munkaidõben vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettség teljesítése közben.
Az OVB az indítványozó érvelése nyomán megállapította a jogsértést és az LMP-t eltiltotta annak folytatásától. Az OVB egyebek között a 20 évvel ezelõtti munkavédelmi törvényre alapította határozatát, például akkor, amikor abban a kérdésben foglalt állást, hogy a szóban forgó ügyben mi tekinthetõ munkahelynek.

A Kúria az OVB határozata elleni jogorvoslatot elutasította, ezután fordult az Ab-hez az LMP, melynek álláspontja szerint a kúriai döntés sérti a népszavazási részvételhez és a véleménynyilvánítás szabadságához fûzõdõ jogot. Az alkotmányjogi panasz elbírálásakor az Ab a támadott kúriai döntés jogértelmezésének Alaptörvénnyel való összhangját vizsgálta.

Az Ab keddi határozatában alaptörvény-ellenesség miatt megsemmisítette az OVB és a Kúria határozatát.  Az Ab indokolása szerint a Parlament épületét, különösen annak a népképviselet mûködését szolgáló helyiségeit, egyebek mellett a pártok sajtótájékoztatói számára rendszeresített helyiségét a képviselõi aláírásgyûjtés vonatkozásában nem lehet munkahelyként, sem pedig állami szerv hivatali helyiségeként kezelni, ha a képviselõk a külön sajtótájékoztatóra fenntartott teremben és ennek részeként írták alá a népszavazási kezdeményezést.

Az Ab megállapította, hogy az Országgyûlés és az országgyûlési képviselõk helyzetét szabályozó rendelkezések alapján sem az aláírásgyûjtés parlamenti helyszíne, sem az aláírásgyûjtõ képviselõk tevékenysége nem adhat alapot a választási eljárásról szóló törvény azon rendelkezéseinek alkalmazására, melyek szerint tilos aláírást gyûjteni munkahelyen munkaidõben vagy munkaviszonyból, illetõleg munkavégzésre irányuló más jogviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettség teljesítése közben, illetve állami és helyi önkormányzati szervek hivatali helyiségében.

Az Ab érvelése szerint a képviselõ elsõsorban közremûködik a közhatalom gyakorlásában, részt vesz a politikai akaratképzésben, e minõségében pedig nem munkavégzésre irányuló jogviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettséget teljesít. Az Országgyûlés épülete pedig fõ funkciója szerint a képviseleti formában történõ hatalomgyakorlásnak, a politikai akaratképzésnek a helyszíne. A határozathoz az Ab 15 tagja közül hét - Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária - különvéleményt csatolt.

Az LMP két évvel ezelõtti népszavazása kapcsán 2013 októberében már megsemmisített egy kúriai döntést az Ab. Abban az ügyben az OVB és a Kúria úgy vélte: törvénysértõ pénzt ígérni az aláírásgyûjtõknek. A Kúria szerint az LMP által meghirdetett aláírás-gyûjtési maraton az elõnyök ígéretével alkalmas volt arra, hogy a választópolgárok szándékát közvetve, de a törvény által tilalmazott módon befolyásolja, ezért törvénysértõ.

Az Ab azonban megsemmisítette azt a vitatott kúriai döntést is, és kimondta: sérti a népszavazáson való részvételhez és ezen belül az aláírásgyûjtéshez való jogot a díjazás tilalmának az aláírásgyûjtést kezdeményezõ szervezet által díjazott aláírásgyûjtõ személyekre való kiterjesztése, és így azok indokolatlan kizárása a népszavazáshoz, illetve az aláírásgyûjtéshez való jogból. Abban az ügyben a 15 tagú testületbõl öten fogalmaztak meg különvéleményt. Az idõközben elfogadott új választási eljárási törvény már kifejezetten tartalmazza, hogy az aktivisták munkájáért lehet fizetni.

Az Országgyûlés kormánypárti többsége 2012. június 11-én elutasította a népszavazás kiírását. Az LMP a népszavazás kiírásához szükséges 200 ezerbõl mintegy 135 ezer aláírást gyûjtött négy kérdés kapcsán, melyek a tankötelezettség korhatárára és egyes munkajogi kérdésekre vonatkoztak.