Az új jogszabály több ponton megváltoztatta a korábbi szabályozást, így mostantól legalább húsz támogató aláírás szükséges a kérdés benyújtásakor, a külképviseleteken is lehet szavazni a referendumokon, és megszûnik az országos népi kezdeményezés jogintézménye. Az Országgyûlés tavaly december 17-én fogadta el kormánypárti szavazatokkal a népszavazásokról szóló törvényt, és úgy rendelkezett, hogy az (a helyi népszavazási eljárás kivételével, amely október 1-jén lép hatályba) a 2014-es parlamenti választás kitûzésének napján lép hatályba.

A népszavazások legfontosabb szabályait az alaptörvény tartalmazza: legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyûlés elrendeli az országos népszavazást; a köztársasági elnök, a kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére pedig elrendelheti. Az alaptörvény rögzíti azt is, hogy az országos népszavazás tárgya az Országgyûlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet, de nem lehet országos népszavazást tartani többi között az alaptörvény módosításáról, a központi költségvetésrõl és az azt érintõ kérdésekrõl, a képviselõ-választások szabályairól, a nemzetközi szerzõdésbõl eredõ kötelezettségekrõl, az Országgyûlés és képviselõ-testület feloszlásáról, hadiállapot kinyilvánításáról, katonai mûveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésrõl, illetve közkegyelem gyakorlásáról.

A népszavazás akkor érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele - nagyjából négymillió szavazásra jogosult - érvényesen voksolt, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. A december végén elfogadott, sarkalatos rendelkezéseket is tartalmazó jogszabály szerint országos népszavazást az országgyûlési képviselõk választásán választójoggal rendelkezõ állampolgárok, pártok vagy egyesületek szervezhetnek, azzal a megkötéssel, hogy az egyesületek csak a létesítõ okiratukban meghatározott céllal összefüggõ kérdésben jogosultak a kezdeményezésre. A szervezõknek a népszavazásra javasolt kérdést az aláírásgyûjtés megkezdése elõtt hitelesítésre be kell nyújtaniuk a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB).

A komolytalan népszavazási kezdeményezések kiszûréséért a parlament elõírta, hogy a kezdeményezést húsz választópolgárnak is támogatnia kell, a benyújtható aláírások számát viszont harmincban maximálták, megelõzve a már hitelesítés elõtt meginduló tömeges aláírásgyûjtést.

A népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy egyértelmûen lehessen válaszolni rá, az Országgyûlés pedig el tudja dönteni, terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles. Új szabály, hogy amennyiben a kezdeményezés az országos népszavazás jogintézményének alkotmányos céljával és rendeltetésével nyilvánvalóan ellentétes, vagy a benyújtott aláírásgyûjtõ ív nem felel meg a feltételeknek, a Nemzeti Választási Iroda vezetõje öt napon belül határozattal elutasítja, és nem terjeszti az NVB elé. A határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak, de a kezdeményezõ ismételten benyújthatja a kérdést, és akkor már az NVB napirendjére kell tûzni.

Az NVB a kérdés hitelesítésérõl vagy annak megtagadásáról - ahogyan korábban is - a benyújtástól számított harminc napon belül dönt. Új elõírás azonban, hogy amennyiben a kérdés szeméremsértõ vagy más módon megbotránkoztató kifejezést tartalmaz, az NVB érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja a kezdeményezést. Így azt nem kell közzétenni a Magyar Közlönyben sem. A kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntés ellen a Kúriától lehet felülvizsgálatot kérni, a testület 90 napon belül határoz.

Tilos az aláírásgyûjtés a munkahelyeken, tömegközlekedési eszközökön, állami és önkormányzati hivatalokban, egészségügyi és oktatási intézményekben, tilos továbbá bármilyen elõnyt ígérni az aláírásért. Továbbra sem szabad aláírásokat gyûjteni az országgyûlési képviselõk, európai parlamenti képviselõk, helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselõk választásának a napján, és a választást megelõzõ, illetve követõ 40 napban.

Az aláírásokat a hitelesítés utáni 120 napon belül kell benyújtani a választási bizottsághoz, amely ellenõrzi õket. Az ellenõrzés eredményérõl az NVB tájékoztatja az Országgyûlést, és a parlament dönt a népszavazás elrendelésérõl. Ha a népszavazás arra kötelezi az Országgyûlést, hogy törvényt alkosson, akkor erre a képviselõknek 180 napjuk van. A népszavazással hozott döntés az Országgyûlésre a referendum napjától vagy a törvény kihirdetésétõl számított három évig kötelezõ.

Változás az is, hogy a jövõben a referendumokon levélben és a külképviseleteken is lehet szavazni. Helyi népszavazást a képviselõ-testület rendelhet el a hatáskörébe tartozó ügyben, kivéve a költségvetést, a zárszámadást, a helyi adókat, a személyi és szervezeti kérdéseket. Referendumot a testületi tagok legalább negyede mellett az önkormányzati rendeletben meghatározott számú választó kezdeményezhet (legalább tíz, legfeljebb huszonöt százalék).

A törvény a helyi referendum kezdeményezésének szabályait az országos kezdeményezés mintájára állapítja meg, így a jegyzõ helyett a helyi választási bizottság feladata lesz a kérdés elõzetes hitelesítése, az összegyûjtött aláírásokat pedig a polgármester helyett a helyi választási bizottsághoz kell benyújtani. Az új jogszabály egyúttal megszüntette az országos népi kezdeményezés jogintézményét is.