Álláspontjuk szerint kedvezõ fejlemény, hogy a tervezet a korai nyelvtanítás megkezdésére már az általános iskola 1-3 osztályában lehetõséget kínál, ugyanakkor feltételeket is kíván szabni. Az egyesület szakértõi úgy látják, hogy a 6-10 éves korosztályt olyan nyelvoktató tudja hatékonyan tanítani, aki az általános nyelvtanári képzettségen túl, a speciálisan e korosztály oktatásának módszertanában is megfelelõ jártasságot szerzett, továbbá ismeri az adott nyelv életkor-specifikus kultúráját is, és elsõsorban nem "papíralapon" képzeli el a nyelvórát.

Az egyesület alapkövetelménynek tartja továbbá, hogy a korai nyelvtanítást bevezetõ intézményben vagy településen biztosítani kell a megkezdett idegen nyelv tanításának folytathatóságát, mégpedig a tanmenet szerint a 3. évfolyam végére megcélzott tudásszinttõl. Ha a tanulók ismét az alapoktól kezdik "újratanulni" a már elsajátított nyelvi készségeket, az nemcsak a források rossz kihasználást jelenti, de az a diákok számára egyenesen demotiváló, sõt a tanulási pálya késõbbi szakaszaira nézve kifejezetten kontraproduktív lehet. A fentiek értelmében az egyesület a korai nyelvtanítás megkezdéséhez kapcsolódó feltételek kiegészítését, pontosítását tartja indokoltnak - fejtették ki.

Kiemelték: a nyelvválasztékot - a helyi sajátosságok figyelembe vételével - bõvíteni kell. Az egyesület méltányolandó célnak tartja az általános iskolai nyelvválaszték olyan racionalizálást, mely a késõbbiek során biztosítja a nyelvtanulás folyamatosságát, ám a választható nyelvek (angol, német, francia vagy kínai) tervezetben szereplõ korlátozását nem tartja célravezetõnek. Az egyesület szerint ahhoz, hogy a tanulók a közoktatásban eltöltött 10-13 év során valós igényeket kielégítõ és jól hasznosuló oktatásban részesüljenek, a tanítható nyelvek választékát, és az oktatás feltételeit a helyi viszonyok figyelembe vételével kell, települési, települési körzet szinten szabályozni.

Arról, hogy a kormányzati tervezet szerint "a második idegen nyelv oktatása a 7. évfolyamon kezdõdhet", ám e megfogalmazás nem különbözteti meg azt, hogy a hetedikes diák általános iskolás, vagy már gimnazista, holott az iskolatípusok között éppen a folyamatosság tervezésében jelentõsek a különbségek. Ennek megfelelõen, az egyesület iskolatípusoknak megfelelõen javasolja a második idegen nyelv bevezetésének szabályozását.

Az egyesület helyes lépésnek tartja, hogy a tanterv a középiskolákban minimálisan elérendõ nyelvtudásszintet világosan és egységesen rögzíti, ez azonban nem vezethet az óraszámkereteket és a diákok valós fejlõdési képességeit súlyosan alulbecslõ, "egy helyben toporgó" oktatás szentesítéséhez. Nemzetközi összehasonlítás alapján kijelenthetõ, hogy a hazai közoktatásban az idegen nyelvek elsajátítására fordított óraszámok kielégítõ alapot adnak ahhoz, hogy a középiskola mindenütt lehetõvé tegye a hatékony továbbtanuláshoz szükséges B2-es szintû nyelvtudás elérését. Rapid módosítások bevezetése helyett fel kell tárni a befektetett óraszámok jelenlegi alacsony hasznosulásának valódi okait, és olyan tanmenetet és oktatási stratégiát kell kidolgozni, amelynek megfontolt bevezetésével a középiskolások tanulmányaik során legalább egy idegen nyelvbõl reálisan elérhetik a B2 szintet - írták.