Az Európai Bizottság tavaly szigorított azokon a rendelkezéseken, amelyek – a füstölés után – az élelmiszereken vagy élelmiszerekben maradt vegyületeket szabályozzák. Az intézkedést azzal indokolták, hogy a tömegtermelés megjelenése óta a füstölés már nem annyira a tartósítást szolgálja, hanem a megfelelõ íz, illat és szín biztosítását.

A tengerentúli húsüzemek voltak az elsõk, amelyek elkezdték alkalmazni az úgynevezett folyékony füstölést. Ennek lényege, hogy a megfelelõ fák füstjét elõbb kondenzálják, majd az így kapott oldatot befecskendezik a termékbe. Ez az eljárás felgyorsította a termelést, hiszen a húsoknak és sajtoknak nem kellett többé napokat, heteket tölteniük a füstölõben. Más cégek úgy versenyeztek ezzel a konkurenciával, hogy intenzívebb füstöléssel próbálkoztak, ami viszont azzal járt együtt, hogy nagyobb mennyiségû káros égéstermék jelent meg a kamrákban.

A húspiac egységes az unión belül, ezért Brüsszelnek több lépésben meg kellett határoznia, hogy mi is minõsül füstölt árunak. A szigorítás egyik célja, hogy kiszûrje azokat a nedves füstöléshez használt oldatokat, amelyek minõsége nem megfelelõ, valamint, hogy kizárja a káros anyagokat normál füstöléseknél is. Ez azt is jelenti, hogy a szabályozásnak meg kellett felelnie az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által megállapított határértékeknek.

Brüsszel emellett – a tagállamokkal közösen – azt is szeretné elérni, hogy a hamisított élelmiszerek teljesen kiszoruljanak a piacról, hiszen az illegális húskereskedelemben a füstöt és a füstölést is hamisítják. A legális kereskedelemben kapható termékeknek ugyanakkor semmi baja, a legjobb hírük pedig a lassú füstön sokáig érlelt, klasszikus és védett eredetû sonkáknak van, de a magyar húsipar termékei is a legegészségesebbek és legjobbak közé tartoznak európai viszonylatban.