Ezt mondta Feldman Zsolt a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelõs helyettes államtitkára a Kárpát-medencei mangalicatenyésztõk elsõ találkozóján Budapesten. A VM tájékoztatása szerint a helyettes államtitkár beszámolt arról, hogy a mangalicatartóknak a génmegõrzési tevékenység támogatására az elmúlt három évben összesen 400 millió forintot fizetett ki a tárca, és további 130 millió forintot biztosít tenyésztési célprogramok megvalósítására.

A mangalica-eredetigazolási és -minõségbiztosítási programra, valamint a mangalicatermékek fejlesztésének és népszerûsítésének támogatására a szaktárca szerzõdést kötött a Mangalicatenyésztõk Országos Egyesületével - tette hozzá Feldman Zsolt. A helyettes államtitkár megerõsítette, a kormány minden támogatást megad a Kárpát-medencei gazdaszervezetek összefogásához, kapcsolatrendszerük, közös tudásbázisuk fejlesztéséhez.

Tóth Péter, a Mangalicatenyésztõk Országos Egyesületének elnöke arról beszélt, hogy a fair trade mozgalommá alakult mangalicatenyésztésben már sikerült összhangba hozni a legkisebb állattartók és a nagy tenyésztõk érdekeit. Elsõdleges cél, hogy a mangalica továbbra is magyar termékként jelenjen meg a nemzetközi piacokon - szögezte le. A Kárpát-medencei mangalicatenyésztõk most létrejött tagozatának alapító tagjai vállalták, hogy a következõkben évente megszervezik a Kárpát-medencei mangalicatenyésztõk találkozóját.

Nõtt a kereslet a mangalica iránt

A mangalicát magyar termékként kell a világon népszerûsíteni – hangzott el a kárpát-medencei mangalicatenyésztõk elsõ találkozóján. Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára kiemelte: a kormány az elmúlt években mintegy 400 millió forinttal támogatta a mangalica sertéstenyésztõket.

Hajzer András nyírbogdányi gazdálkodó 14 éve tenyészt mangalicát. Azt mondta, az utóbbi idõszakban megnõtt a kereslet a jó minõségû sertéshús iránt, az oroszok, japánok és a spanyolok is szívesen veszik. „A Mangalica 1-es, amely Mangalica-Durok keresztezésével jön létre, Spanyolországba is megy: ez az ibériai sonka legjobb alapanyaga” – nyilatkozta pénteken a Híradónak a gazdálkodó.

Az, hogy milyen finom a mangalicából készült sonka, a Nemzetstratégiai Kutatóintézetben is meg lehetet kóstolni, ahol elõször találkoztak a kárpát-medencei mangalicatenyésztõk. Nagyon ízletes – mondta mindenki a mangalicahúsból készült ételekre, legyen szó tarjáról, kolbászról, vagy tepertõrõl. Egyetértettek azzal is, hogy a mangalicát, mint magyar õshonos állatot és persze a belõle készült termékeket népszerûsíteni kell a világban. Már csak azért is, mert a szomszédos országok közül többen is magukénak tartják a mangalicát.

„A mangalica magyarságában Magyarországon mindenki egyet ért. Azt szeretnénk, hogy a világ minden országában minden fogyasztó úgy vegyen mangalica termékeket, hogy tudja, az Magyarország õshonos sertésébõl származik” – hangsúlyozta Tóth Péter, a Mangalicatenyésztõk Országos Egyesülete elnöke.

A kormány az elmúlt években 400 millió forinttal segítette a mangalicatenyésztést. „Az elmúlt években folyamatosan nõtt a hazai mangalica és a tartók száma, aminek az az oka, hogy prémium terméket lehet elõállítani, amelyet magasabb áron lehet értékesíteni. Stabilak ezek a piacok, sõt fejlõdnek, így sokkal biztosabb jövedelmet és kiszámíthatóbb jövõképet ad a gazdálkodóknak” – mutatott rá Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára.

A kormány idén is jelentõs mértékben több mint 100 millió forintot szán a termékek népszerûsítésére és mangalica eredetigazolási, és minõségbiztosítási programjának kifejlesztésére.