Egy ilyen beruházáshoz szükséges a nagyon szigorú elfogadhatósági szabályok betartása, az idegen nyelv, elsõsorban az angol, magas szintû ismerete - közölte. Kifejtette: a nukleáris iparban elvárás, hogy minden körülmények között az utasítások szerint kell eljárni. A szemléletváltás ebben azért szükséges, mert a felmerülõ problémára nem lehet úgy reagálni, hogy "majd mi azt megoldjuk". Bármilyen apró eltérés vagy a legkisebb szabálytalanság is komoly pénzügyi és idõbeli veszteséget eredményezhet és rögtön csõdbe is vihet egy-egy vállalkozót - jelezte.

Nagy Sándor közölte: jelenleg 158 vállalkozás van Magyarországon, amely képes nukleáris létesítmény fejlesztésében részt venni és további 287, amely továbbképzés és technológiai fejlõdés révén képes lehet rá. Ehhez kapcsolódva jelezte: folyamatban van egy oktatási program kidolgozása, amely kifejezetten a paksi atomerõmû bõvítését érinti.
Megítélése szerint a két új paksi blokk építése közvetlenül 7-8 ezer embernek adna munkát és további 20-30 ezernek közvetett módon.

Beszámolója szerint kutatások támasztják alá azt, hogy ahol atomerõmû épült, azokban a régiókban nõtt a munkaerõ képzettsége, az átlagkereset, és ezáltal az életszínvonal; csökkent a munkanélküliség és az adóbevételek is növekedtek.
Véleménye szerint a magyar cégeknek, beszállítóknak a saját szakterületükön kell "beleásniuk magukat" az atomipar specifikumaiba. Ezt segíthetik tanulmányutak, továbbképzések.

Nagy Sándor a konferencián részt vevõ mintegy 50 cégvezetõnek beszámolt a beruházás technikai részleteirõl is. Ebbõl kiderült, hogy speciális munkafázisok, óriási méretû berendezések szerelése, speciális építési és szerelési technológiák jellemeznek egy ilyen beruházást - hangsúlyozta a vezérigazgató.

Barta E. Gyula, a MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. vezérigazgatója azt hangsúlyozta, hogy a cégeknek érdemes kockázatitõke-társaságokat is bevonniuk egy ekkora volumenû projekthez szükséges fejlesztésekhez. Szavai szerint egy ilyen társaság részvétele ugyan sok adminisztrációval járhat, az uniós pályázatokkal szemben nagy elõny, hogy "nem szabják meg, mire költhetõ el a pénz". A Jeremie-programban részt vevõ hasonló társaságoknak 2015 végéig 60 milliárd forintot be kell fektetniük, ebbõl 57 milliárd még nincs kihelyezve - hívta fel a figyelmet.

E. Gyula emellett a vállalkozások technológiai fejlesztéséhez ajánlotta az uniós pályázati forrásokat és a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramját. Véleménye szerint a paksi atomerõmû-bõvítési projekt az elkövetkezõ évek egyik legnagyobb gazdasági fejlõdési lehetõségét hordozza magában, és a magyar cégeket arra biztatta, hogy ha lehetõségük van, próbáljanak meg abban részt venni. A vezérigazgató egyúttal a közös munkára, a klaszteresedésre is biztatott, hiszen egy ekkora volumenû projektben így lehet nagyobb eséllyel részt venni.Papp László, Debrecen alpolgármestere jelezte: az önkormányzat a helyi cégeket azzal kívánja segíteni, hogy az információhoz való hozzájutást, a cégek közötti kapcsolatfelvételt biztosítja egy infopont létrehozásával.