Az adótörvénybe újdonságként bekerült, hogy a foglalkoztatók adhatnak támogatást a lakáscélú felhasználásra hitelintézettõl vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez. Ennek feltétele (a régóta ismert munkáltatói lakáskölcsönhöz hasonlóan) a méltányolható lakásigény. Kikötés még, hogy öt év alatt legfeljebb ötmillió forint adható. Ezen túlmenõen, bár a jogszabály már 2014 januárjában hatályba lépett, számos gyakorlati pont volt tisztázatlan. kérdõjelek még maradtak, de a kép mintha kezdene kitisztulni.

Pankucsi Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára az RTL Híradójának elmondta: nem kell értékbecslést kérniük a cégeknek, elegendõ, ha munkavállalójuk az eredeti hitelszerzõdést mutatja be számukra. Egyértelmûvé tette azt is, hogy a törlesztést, ha támogatja, a cégnek kell utalnia a banknak. A méltányolható lakásigény megítélését Pankucsi szerint a hitelfelvételkori érték és a lakásban jelenleg lakók száma szerint kell megítélni.

Utóbbi kikötések kissé ellentmondásosnak tûnnek, amint az sem egészen egyértelmû, hogy miként vonatkozhat(na) az évi 500 ezer forintos korlát a törlesztési támogatásra. Az adótörvényben ugyanis külön nevesítik a béren kívüli juttatások korlátba tartozó elemeit.

Számos részletre az állásfoglalalás adhat választ

Az NGM-ben érdeklõdésükre azt mondták, még folynak a részletes szabályokról az egyeztetések az adóhivatal (NAV) és a minisztérium között. Elképzelhetõ, hogy a méltányolható lakásméret megítéléséhez a hitelfelvételkori és a jelenlegi állapot közül a kedvezõbbet vehetnék majd figyelembe a cégek. A felelõsséget a támogatást kérõ dolgozó vállalná egy nyilatkozattal, de amennyiben a juttatást késõbb jogosulatlannak minõsítené egy ellenõrzés, akkor a szankció befizetését a munkáltatónak kellene biztosítania.

Persze mindez még csak elképzelésnek tekinthetõ, hiszen – kérésük ellenére – egyelõre nem kaptuk meg írásban a részletes szabályozással kapcsolatos eligazítást (arra is felhívnánk a figyelmet, hogy a helyettes államtitkár is csak szóban nyilatkozott). Rövidesen azonban – tudta meg az Azénpénzem – közös részletes állásfoglalást ad ki a kérdésrõl a NAV és az NGM. Ebben szerepel majd például, hogy minek a terhére lehetséges ezt a támogatás adni (cafeteria-keret, amit a jogszabály külön jelez, de ha munkáltatói oldalról nézzük, akkor a béren kívüli juttatások egy csomagban vannak, így felmerülhet a korábbi keret „újraosztása”, de esetleg a bér egy részének ide irányítása, illetve a lehetõség fizetésemelésként vagy prémiumként ajánlása). Érdekes kérdés az is, mi a helyzet akkor, ha valaki idõközben másik ingatlanba költözött, vagy csak egyszerûen a hitelt „irányította át” (fedezetcsere).

Több olvasónk is panaszolta, hogy cafeteria keretüket az „indokoltnál jobban” csökkenti, ha bérletet választanak. Tény, hogy egy átlagos budapesti felnõtt bérlet egy ezressel drágább, ha azt béren kívüli juttatásként szerzi be valaki. Ez annyit jelent, mintha erre az elemre plusz 9,5 százalékos adóteher rakódna. Úgy véljük azonban, nem mellékes, hogy a 2013. évinél nem többe kerül a bérlet, csupán a „közlekedési rezsicsökkentésbõl” maradtak ki a cafeteriások. Persze elég furcsa, hogy egy ilyen juttatás így tulajdonképpen a kevésbé preferált kategóriába került.