2024. március 28. Csütörtök, Gedeon, Johanna.
 
Öt dolog, amelyrõl azt hitted rákot okozForrás: Haon
Utolsó módosítás: 2009-08-05 16:42:12
A tudósok és újságírók nap nap után állnak elõ az újabb elméleteikkel a rákkeltõ anyagokról, amelyek halálra riasztják a hétköznapi embereket. A sok elmélet és állítólagos bizonyíték között már senki nem tudja, miben hihet és miben nem.

A Cracker segítségével megpróbáljuk kicsit rendbetenni a homályt a fejekben.

 

5. Mobiltelefonok
Az egész hisztéria 1993-ban pattant ki, amikor egy amerikai férfi beperelte a telefontársaságát, mivel a feleségének agytumora lett a túl sok mobilhasználattól. Bár a próbálkozás elsõ hallásra teljes képtelenségnek tûnt (a férfi szerint például az agytumornak antennaformája volt), a telefonszolgáltató iszonyú kemény médiaharcot volt kénytelen évekig folytatni, és mintegy 25 millió dollárt volt kénytelen különbözõ vizsgálatokra költeni, melyekkel bizonyítani tudta az igazát.
Azóta több száz kutatás készült a témában, a legkülönfélébb eredményekkel. A legnagyobb probléma, hogy a mobiltelefonok nincsenek olyan régóta használatban, hogy hosszútávú hatáselemzést lehessen róluk készíteni. Annyi szinte bizonyos, hogy a "normál" használat nem károsítja az agyat. Végeztek vizsgálatokat agydaganatos betegek körében is, vizsgálva a telefonálási szokásaikat, de közvetlen összefüggés a két esemény közt nem volt kimutatható.

4. Mesterséges édesítõszerek

Az aszpartám egy mesterséges édesítõszer. Kémiailag egy dipeptid, az 1970-es évek vége óta igen széles körben alkalmazzák az élelmiszeriparban. Egy sor márkanév alatt fut, mint amilyen a Nutrasweet, vagy a Canderel.

A szer egy sor különféle élelmiszerben megtalálható a nulla kalóriás szénsavas üdítõktõl a rágógumikig. A bomba 1996-ban robbant, amikor egy laboratóriumi patkányokon végzett kísérlet eredményeképp tudósok azzal álltak elõ, hogy az agytumorok számának növekedéséért 1975 és 1992 között az aszpartám a felelõs.
A Nemzeti Rákkutató Intézet azóta bebizonyította, hogy az agydaganatok és rákos megbetegedések számának növekedése 1973-ban, nyolc évvel az aszpartám széleskörû elterjedése elõtt kezdõdött. A cáfolatokról még a National Geographic is készített cikket, bemutatva, hogy a kísérleti patkányokat emberi mértékkel nem elfogyasztható mennyiségû aszpartámmal bombázták. Ennek ellenére még mindig találni olyan internetes oldalakat, ahol riogatnak a szer veszélyes mivoltával.

3. Mikrohullámú sütõ

A mikrohullámú sütõ által keltett halálos sugárzás mindig remek témának bizonyult, ha az uborkaszezonban el kellett adni egy lapot, így aztán a pletyka azóta tartja magát, mióta az elsõ sütõket árusítani kezdték.

A korai idõkben a gépbõl "kiszabaduló" sugárzást, tartották veszélyesnek, a késõbbi állítások szerint viszont a benne melegített ételek karcinogénné válnak hõ hatására. Valamikor a nyolcvanas évek végén Hans Hertel végzett egy kísérletet, melynek során társaival két hónapon keresztül szinte csak mikróban melegített ételeket ettek. Két hónap után megállapították: a kísérletben részt vevõk vére olyan állapotba került, amely akár egy rákos megbetegedés patológiás elsõ tünete is lehet.
Bár Hertel semmi konkrétat nem mondott - és késõbb azt is visszavonta -, sikerült halálra rémítenie az embereket. A jelenlegi kutatások szerint a mikrohullámok nem elég erõsek ahhoz, hogy módosítsák az ember DNS-ét, sõt ahhoz sem, hogy az ételt karcinogénné pirítsák. Potenciálisrákkeltõ hullámtartományban sem mûködnek (mint amilyen pl. a röntgensugár vagy az ultraibolya-sugárzás). A legjobb bizonyíték azonban, hogy a naphosszat a mikrohullámú sütõk mellett dolgozók körében egyáltalán nem mutatható ki szignifikánsan több rákos megbetegedés.

2. Elektromosság, elektromos készülékek

A nagyfeszültség rákkeltõ hatásával elõször Nancy Wertheimer és Ed Leeper tanulmánya foglalkozott, amely szerint kimutatható kapcsolat van a gyermekkori leukémia és a nagyfeszültségû vezetékek közelsége között. Az indokok szerint a nagyfeszültségû vezetékek ugyanolyan elektromágneses mezõt hoznak létre, mint a TV-készülékek, a monitorok és nagyjából minden elektromos készülék a házban.
A tanulmány legnagyobb problémája, hogy a Denver környéki területeket vizsgálva csak a távvezetékek közelsége és a leukémiás gyermekek száma volt a téma, a vezetékek által gerjesztett elektromágneses mezõ erõssége nem. Az azóta végzett tanulmányok egyike sem tudott összefüggést kimutatni az elektromágneses mezõk erõssége és a rák kialakulásának valószínûsége között. (Viszont a tanulmány nem tért ki arra, hogy a távvezetékek közelében egészen alacsony jövedelmû családok éltek, melyek gyermekei rossz higiénés környezetben éltek és alig jártak orvoshoz.)

1. Fluor az ivóvízben
A fluorid a csontok és a fogak fejlõdésében fontos ásványi anyag, ezért ivóvízzel vagy más módon történõ bevitele alacsony koncentrációban kifejezetten kívánatos. Bevitele optimális mennyiség esetén kimutathatóan véd a fogszuvasodás ellen. Ugyanakkor akármerre is próbálkoztak ezzel a világ nagyvárosaiban az ellenzõk tiltakozása az egekig csapott.
A legnagyobb õrület 1990-ban tört ki, amikor az amerikai National Toxicology Program patkányokon végzett kísérletei kimutatták, hogy van összefüggés a fluoridos ivóvíz és a csontrák kialakulásának veszélye közt. Bár ezt megelõzõen és azóta is legalább 50 kutatás mutatta, ki, hogy nincs összefüggés a rák és a fluoridos ivóvíz között, a konspirációs elméletek híveit nem lehet arról lebeszélni arról, hogy ez mind csak puszta figyelemelterelés

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!