Günther Oettinger energiaügyi biztos szeretné talán a leginkább elérni, hogy az Európai Unió minden tagállamában szabadáras legyen az energia, vagyis ne központilag mondják meg, hogy mi, mennyibe kerül, hanem a piac alakítsa a tarifákat. Nem lesz egyszerû dolga, hiszen jelenleg 17 tagállamban, vagyis a többségnél, központilag határozzák meg a villany vagy a gáz árát. Brüsszel eltökéltségét bizonyítja, hogy akár kötelezettségszegési eljárást is índítanának annak érdekében, hogy kikényszerítsék a központi árszabályozás felszámolását. Az Európai Bizottságnál azzal érvelnek, hogy így elõbb-utóbb csökkenhetnek az árak. Az elmúlt évek tapasztalatai azonban rácáfolnak az uniós döntéshozókra, hiszen például Nagy-Britanniában az energiacégek akkor is emelték az áraikat, amikor az éppen csökkent a világpiacon. De ez igaz volt Magyarországon is.

A Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszékének vezetõje szerint több évnek is el kell telni ahhoz, hogy meggyõzzék a tagállamokat a piaci árszabályozásról. Most ugyanis semmi nem kényszeríti arra a kereskedõket, hogy az olcsón vett áramot, ne adják drágán. „Jelen helyzetben sem technikai értelemben, sem jogszabályi értelemben nincsen olyan egységes energiapiac, amelyben kialakítható lenne ez a kívánatos szabadpiaci szabályozás. Jelen helyzetben tényleg arról van szó nagyon sok országban, így Magyarországon is, hogy az államnak az a joga, hogy beleszóljon az árképzésbe ez tulajdonképpen közgazdaságilag is indokolható”- mondta Magas István. Sok családnak gondot okoz a számlák kifizetése. Magyarországon a kiskeresetû családok jövedelmük 30-40 százalékát a közüzemi díjak kifizetésére költik el. Ez európai viszonylatban is nagyon magasnak számít.

A híradónak nyilatkozó közgazdász szerint éppen azért kell hatóságilag szabályozni az energiaárakat, mert a lakosság életszínvonala ezt kívánja meg. A szabadpiaci ár bevezetése azonnal semmissé tenné az eddigi rezsicsökkentések eredményét. „Ez annyit jelentene, hogy kiszolgáltatottá lennénk az elsõsorban külföldi kézben lévõ szolgáltatóknak és ez nyilvánvalóan áremelésekhez vezetne, akár kétszámjegyû áremelésekhez és ez mindenképpen azt jelentené, hogy amit eddig ezen a területen sikerült a kormánynak elérni, az tulajdonképpen semmivé válna” – fogalmazott Lóránt Károly. A kormány egy évvel ezelõtt kezdte el a rezsi költségek csökkentését. Eddig három lépésben mérsékelték az árakat. A gáznál, a távhõnél és az áramnál húsz százalékkal. Idén újabb csökkentést terveznek.

Közben Romániában a Nemzetközi Valutaalap nyomására már elkezdõdött az energiaárak liberalizálása, vagyis az a folyamat, amit Brüsszel az egész unióra ki akar terjeszteni. Elemzõk szerint ez folyamatos gázár emelkedést jelent a lakosság számára. „Az árak liberalizációja azt jelenti, hogy félévenként fog nõni az áram és a gáz ára. Ezt nem csak a számlákon látja majd a lakosság, hanem a boltokban a termékek is megdrágulnak. A gáz és energiaárak az ipari termelõk esetében is nõnek, ezért a lakosság kétszeresen érzi a drágulást. - mondta Dragos Cabat gazdasági szakértõ. Brüsszeli vezetõk most kétoldalú tárgyalásokon szeretnék meggyõzni az uniós tagállamokat, köztük Magyarországot, hogy fokozatosan kezdjék el a hatósági árak felszámolását.

A piac árszabályozó hatása egyelõre nem érvényesül az Európai Unióban, ez derült ki egy a múlt héten közzétett felmérésbõl. A tagállamok vezetõi a tavalyi energiacsúcson bízták meg a Bizottságot, hogy készítsen átfogó elemzést az európai energia árakról. A híradó brüsszeli tudósítása szerint a lakossági energiaárak 2008 és 2012 között csaknem valamennyi tagállamban évente átlagosan 3-4 százalékkal emelkedtek, miközben a szolgáltatók jóval olcsóbban tudták beszerezni az új energiát. Különösen rossz a helyzet az új tagállamokban, ahol a háztartások jóval többet költenek energiára, mint Nyugat-Európában. Az Európai Bizottság a kedvezõtlen adatok ellenére ragaszkodik a szabadpiaci liberalizációhoz, a vonakodó tagállamokat kész bíróság elé citálni. A nagy energiavállalatok is a bizottság álláspontját támogatják. Az E.On vezérigazgatója azt mondta, a bizottságnak határozottabban kellene fellépni a tagországokkal szemben, ha egységes és szabad energiapiac elleni intézkedéseket vezetnek be. Szerinte az ilyen beavatkozások miatt csaknem 150 milliárd euróval csökkent 2009 és 2011 között az energiavállalatok részvényeinek értéke.