Egyre terjed azoknak a száma, akik internetrõl szerzett információkkal próbálják gyógyítani képzelt vagy valóságos bajaikat, vagy ha esetleg még nem érzik magukat betegnek, akkor találnak maguknak valami kórságot. Ezek az emberek a világhálón folyamatosan egészségügyi témakörben keresgélnek, valamint ezen információk alapján szívesen adnak tanácsokat például családtagjainak.

Az úgynevezett szájber-hipochonderek a világháló fogságába kerülnek, órákat lógnak a neten, hogy tüneteiket beazonosítsák. Mindig is voltak „slágerbetegségek”, rémisztõ kóresetek, de az abszolút „favorit” a rák – sokan ezt képzelik be maguknak.

Egy fiatal nõ a Napközben keddi adásában elmondta, úgy érezte, valamilyen egészségügy problémája lehet, ezért elkezdett utánanézni, mi okozhatja több hete tartó fejfájását. A találatok között elõször a daganatos megbetegedés lehetõségét felvetõ magyarázatok tûntek elõ számára, és csak ezután a jelenséget stresszel magyarázó cikkek. A fiatal nõt ezután még erõsebb fejfájás gyötörte, ezrét orvoshoz fordult. Arra a kérdésre, hogy miért nem ezzel kezdte a betegség elleni küzdelmet, azt válaszolta, nem tudja.

Egy férfi pedig arról számolt be, hogy õ, ha beteg, felhívja telefonon az egyik barátját, aki „szinte pontos diagnózist” szokott felállítani neki. Mint fogalmazott, azért nem az orvost szokta tárcsázni, mert ilyen téren türelmetlen. Más azt közölte, amíg nem találkozott internetes keresõprogrammal, addig semmi baja nem volt. Egy másik személy pedig arról írt, ha testének bármilyen megnyilvánulása van, akkor azt beírja a keresõbe, és „máris cukorbeteg vagy Lyme-kóros”.

A netes keresgélés indokaként az egyik nyilatkozó azt hangsúlyozta, az orvos egyszerûen nem mondja el neki konkrétan, hogy mi a baja, ezért fordul az internethez segítségért. Fehér László háziorvos azonban azt hangsúlyozta, hogy az önmagukat diagnosztizáló hobbiorvosok nem kevés pontatlan betegségleírásból nem egyszer félrekezelik magukat. Olyan is elõfordul, hogy a páciens komplett kezelési tervvel állít be.

Kiri Edit Anna pszichológus, magatartáskutató a Kossuth Rádió mûsorában szintén azt hangsúlyozta, hogy a szorongást okozhatja az információhiány, ezért természetes, hogy a páciensek megpróbálnak minél több adatot összeszedni arról, ami az õ számukra mumus. Mindenki számára van valamilyen betegség, amitõl fél, akár tudatosodik ez, akár nem. A legmegdöbbentõbb az, hogy a páciensben az információhiányhoz ráadásul bizalomhiány is társul – az orvosával szemben. Ha a beteg úgy érzi, hogy nem kap megfelelõ tájékoztatást, illetve az orvos nem érthetõen magyarázza el számára egészségügyi állapotát, akkor „suttyomban” megpróbál hétköznapi leleménnyel okosabb lenni, mint az orvos.

Szabó Zoltán háziorvos szerint az orvosoknak a mai zsúfolt betegellátásban is idõt kell találniuk arra, hogy a pácienseiket a panaszaik felõl megfelelõen kikérdezzék, majd kimerítõen megvizsgálják. Ha a beteg kielégítõ magyarázatokat kap, majd nyugodtan távozik, akkor nincs szükség mindenféle „kanyargókra”, az internetrõl vagy épp a szomszédtól szerzett információkra – tette hozzá.

Kiri Edit Anna pszichológus pedig kiemelte, „ha sokat izmozunk egy témára”, akkor az bizonyos érzékeny idegrendszerû emberekben mûködési programot adhat a jövõre nézve, a képzelt betegség valós megjelenéséhez vezetõ hosszú folyamat indulhat el.