Nõtt a foglalkoztatottak száma a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint. A tavalyi utolsó negyedévben 4,015 millió ember dolgozott, 107 ezerrel több, mint egy évvel azelõtt. Felmérések szerint tavaly nemcsak a férfiak közül tudtak többen munkát vállalni, hanem a nõk közül is. 2009-hez képest csaknem 100 ezerrel több nõ dolgozik ma. A mostani számok a 22 évvel ezelõtti csúcshoz hasonló adatokat tükröznek: csaknem 40 ezerrel többen jutottak munkához a hölgyek közül csak az elmúlt egy évhez képest. A szakemberek szerint a versenyszférában is emelkedés látható: többen találnak egymásra a munkaerõpiacon.

Szalai Piroska, a nõk foglalkoztatásáért felelõs miniszteri biztos az M1 Ma reggel címû mûsorában azt mondta: elsõsorban az elsõdleges munkaerõpiacon bõvült a létszám.

Felhívta rá a figyelmet, hogy a családi feladatok többnyire a nõkre hárulnak, és azokat csak fokozott figyelemmel lehet összehangolni a munkahelyi teendõkkel.

Beszélt arról is, hogy a gyed extra bevezetésével sikerült feloldani egy jogi gátat: a kisgyermekes anyukák korábban csak akkor mehettek vissza dolgozni, ha lemondanak a gyedrõl. Ezt nagyon kevesen tették meg. A munkavállalók megkopott tudással, két év kihagyás után kerülhettek vissza a munkahelyükre, már ha egyáltalán megtartották számukra - érvelt a miniszteri biztos.

Folyamatosan bõvül a bölcsõdei férõhelyek száma, de a legtöbb gyermeket a szülõk igyekeznek családon belül elhelyezni addig, míg az anyuka csak heti egy-két napot megy vissza dolgozni – mondta Szalai Piroska.

Megemlítette: Magyarországon a teljes munkaidõs foglalkoztatás magasabb, mint az uniós átlag vagy mint a dániai. A részmunkaidõs foglalkoztatottság azonban az uniós átlag negyede, Hozzátette: a nõk korábban azért nem mentek vissza részmunkaidõbe dolgozni, miután letelt a gyes, mert nem volt számukra alternatíva.