Sokan nem értik, miért megint azok járnak jól, akik nem voltak elég szorgalmasak. Más megközelítés szerint  támogatni kell azokat, akiknek nem volt elég pénzük nyelvórákat venni egyetemi, fõiskolai éveik alatt.

Komoly összeget szán a kormány azoknak a fiataloknak a nyelvtanulására, akiknek csak a nyelvvizsga hiányzik a diplomájukhoz. Sokan vannak ugyanis, akik nem azért nem tudták letenni a nyelvvizsgát, mert lusták voltak, vagy nem volt rá idejük, hanem mert túl drága lett volna nekik. A kormány diplomamentõ programja 2015 augusztusáig tartana, és mintegy 10 ezer érintettnek segíthet azzal, hogy anyagilag támogatja a nyelvtanulásukat. A kiadásokra 3 milliárd forintot szánnak. Sipos Júlia nyelvoktatási szakértõ a Napközben csütörtöki adásában elmondta, a nyelvoktatással foglalkozó szervezetek egyértelmûen üdvözlik a diplomamentõ programot, de sok módosító javaslatot is tettek.

Hétfõn a Nyelvtudásért Egyesület és a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete (Nyesze) képviselõi szakmai egyeztetésen vettek részt Czomba Sándorral, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkárával és Pákozdi Szabolccsal, Pákozdi Szabolcs, az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. (OFA) ügyvezetõjével a 3 milliárd forint összköltségvetéssel meghirdetett diplomamentõ program megvalósításának részleteirõl. A nyelvoktató szakma képviselõi javasolták az NGM és az OFA számára a programban potenciálisan részt vevõ nyelvtanulók körére vonatkozó megkötések feloldását, továbbá azt, hogy a tanfolyamokat szervezõ nyelviskolák kiválasztási szempontjaiként a többéves, tényleges nyelvoktatási tapasztalatot, bizonyított szakmai felkészültséget és az adott körzetekben a helyi mûködést jelöljék meg.

Pákozdi Szabolcs a Kossuth Rádió mûsorában azt mondta, a program oka, hogy 50 ezer olyan felsõoktatásban végzett állampolgár van, aki sikeresen záróvizsgázott, megvédte a szakdolgozatát, de pusztán a nyelvvizsga hiánya miatt nem kapja meg a diplomáját. A kormány mostani programja talán az utolsó lehetõség, hogy ezek a hallgatók támogatással megszerezzék a szükséges nyelvtudást igazoló papírt. Hozzátette: a mostani tervek szerint 10 ezren vehetnek részt a programban, de ha ennél jóval nagyobb lesz az igény, akkor újra kell gondolni, milyen egyéb lehetõség van.

A feltételek között szerepel, hogy a kormányzat elvárja: a résztvevõk a program végén sikeres nyelvvizsgát tegyenek. Ha valakinek az elsõ nem sikerül, akkor még kétszer meg kell kísérelnie túljutni a vizsgán. A nyelvi szakmai egyesületeknek, illetve a társadalom egy részének igénye az volt, hogy az, akinek harmadszorra sem sikerült a nyelvvizsga, fizesse vissza a képzési költség felét.

Az érintettek három típusból választhatnak: 240, 180 és 120 órányi oktatásra jelentkezhetnek, és elvárás, hogy legalább alapszintû képzettségük legyen a választott nyelvbõl. A képzõ intézményeknek a program megadja azt a lehetõséget, hogy változatos intenzitású képzésekre, idõpontokra adjanak javaslatot a pályázatukban. Ezáltal a tanulók nem csak azt dönthetik el – a tudásszintjükhöz igazítva –, hogy melyik óraszámot tartják a magukra nézve szükségesnek, hanem azt is meghatározhatják, melyik városban, milyen intenzitással kívánnak tanulni. Ha valaki munkanélküli, akkor elképzelhetõ, hogy mindennap képes járni nyelvoktatásra, más pedig csak hétvégén, valamint olyan is lesz, aki csak délután, és lesz, aki más idõpontban is látogatni tudja az órákat – mondta Pákozdi Szabolcs.

Sipos Júlia szerint a program külsõ megítélése nem egyértelmûen pozitív: sokak elsõ reakciója az, hogy „a fene egye meg, már megint azok jártak jól, akik nem gürcöltek, nem voltak szorgalmasak, nem tanultak, nem használták ki a közoktatásban biztosított ezer órát és a többi”. A nyelvoktatási szakértõ hangsúlyozta, az egyéneké mellett az intézmények felelõsségét is meg kellene nézni, minthogy húsz éve léteznek olyan felsõoktatási törvények, amelyekben szerepel a nyelvvizsga-kötelezettség mint képzési kimeneti követelmény. Sipos Júlia felhívta a figyelmet: intézmények úgy eljuttatják hallgatóikat a végzésig, hogy a képzés három-öt éves ideje alatt a tanulónak a szakmája megtanulásához nem volt szüksége az idegen nyelv használatára. Vannak intézmények, ahol csupán 3 százalék a bent ragadt diplomák aránya, de olyan is akad, ahol az 50 százalékot is eléri. Diplomamentõ programot indít a kormányEmmi: 50 ezer felsõoktatási képzés zárult nyelvvizsga nélkül 2006 ótaDiplomamentõ: a 35 év felettiek is reménykedhetnekCzomba: fontos bejelentés a duális képzéssel kapcsolatban