A legutóbbi kormányülésen elfogadott nemzeti infokommunikációs stratégia a digitális infrastruktúra, kompetencia, gazdaság és állam területére fókuszálva fogalmazza meg a 2014-2020 közötti idõszak elsõdleges céljait.

A hazai információs és kommunikációs technológiai (IKT) szektor a magyar GDP mintegy 12 százalékát adja. Az ágazatban foglalkoztatottak száma az OECD-országok többségével összevetve kiemelkedõen magas Magyarországon. Megfelelõ fejlesztésekkel az IKT a magyar gazdaság egyik kitörési pontjává válhat, további magas hozzáadott értékû exportképes termékeket elõállító munkahelyeket hozhat létre.

A Stratégia helyzetelemzése szerint ugyanakkor a magyar lakosság és a kis- és középvállalkozások (kkv) körében alacsony szinten van az infokommunikációs eszközök tudatos használata. Az Európai Unión belüli és világméretû versenyben Magyarország akkor lehet eredményes, ha az ágazat további lendületes fejlõdését akadályozó tényezõket átgondoltan és következetesen lebontja.

A stratégia alapján a kormány legfõbb céljai közé tartozik a megfelelõ digitális infrastruktúra megteremtése. Határozott szándék, hogy 2018-ra minden háztartás számára hozzáférhetõ legyen minimum 30 Mbps-os internet-szolgáltatás, legalább felük pedig 100 Mbps-os vagy gyorsabb eléréssel rendelkezzen. A tervek szerint 2016-ra teljes körûen kiépül a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat. További cél, hogy a mobil széles sávú lefedettség 2016-ra érje el a 95 százalékot, és ekkorra valamennyi oktatási intézményben minimum 20Mbps sávszélességû internetet használhassanak.

A digitális kompetenciák terén a legfontosabb feladat az állampolgárok, a vállalkozások (elsõsorban a kkv-k) és a közigazgatásban dolgozók digitális képességeinek fejlesztése. A legfõbb törekvés, hogy a digitálisan írástudatlanok aránya a felnõtt lakosság körében 2016-ra 40 százalék alá, 2020-ra 30 százalék alá csökkenjen, és 2016-ra a rendszeres internethasználat mutatója érje el a 65 százalékot. A stratégiában rögzített célértékek szerint 2016-ra a mikro- és kisvállalkozások 90 százaléka, 2020-ra pedig 99 százaléka rendelkezhet majd internet-hozzáféréssel.

A digitális gazdaság pillére a szûkebben értelmezett IKT-szektor, az elektronikus (kereskedelmi, banki stb.) szolgáltatások és a vállalaton belüli informatikai rendszerek fejlesztését, a k+f és innovációs tevékenység ösztönzését foglalja magába. A szándékok szerint 2020-ra legalább a jelenlegi mutatók kétszeresére nõ a felsõfokú IKT-képzésben részt vevõk száma és a magyar szoftver- és szolgáltatásexport értéke. A stratégiai célok teljesülése esetén az évtized végére a kkv-k harmada vásárolhat vagy értékesíthet online módon.

A digitális állam megteremtésének eszközei a megfelelõ infokommunikációs háttér biztosítása és az állampolgárok életminõségét növelõ e-szolgáltatások fejlesztése. Ebbe az irányba mutató törekvésként a 2016-ra létrehozandó egységes kormányzati IT-háttérnek köszönhetõen 2018-ra lehetõvé válhat, hogy az állampolgárok és a vállalkozások minden közigazgatási ügyüket teljes egészében elektronikusan intézhessék.

A stratégia megalapozza a 2014-2020 közötti infokommunikációs célú fejlesztéseket, amelyeket döntõen a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program infokommunikációs fejlesztések prioritása finanszíroz több százmilliárd forint összegben.