Az Extreme Light Infrastructure (ELI) lézerközpont alapkövét csütörtökön tették le Szegeden. Az uniós beruházásként megépülõ kutatási nagyberendezésben, az MTA kutatóinak korábbi eredményeire alapozva, egyebek mellett rendkívül rövid, attoszekundumos fényimpulzusokkal vizsgálják majd a fény és anyag kölcsönhatását.

Magyarország kutatás-fejlesztési központtá válásának lehetõségérõl beszélt Orbán Viktor miniszterelnök a szegedi lézerközpont ünnepélyes alapkõletételén elmondott beszédében. A kormányfõ az eseményen – amelyen Pálinkás József, az MTA elnöke is ellátta kézjegyével az alapkõ "idõkapszulájában" elhelyezett helyszínrajzot – a Magyar Tudományos Akadémia eredményeit méltatva kiemelte: az MTA által kidolgozott program alapján és egy hosszabb távú stratégia részeként 2010-tõl jelentõsen bõvült a tudományra fordított források nagysága. Emlékeztetett rá, hogy a közelmúltban készült el az MTA Wigner Adatközpont és az MTA Természettudományi Kutatóközpont új épülete. Szabó Gábor akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem rektora köszöntõjében azt hangsúlyozta, hogy a kutatóközpont létrehozásával Európa biztosíthatja elsõségét a lézerfizika területén a világban.

Az ELI-ALPS (Extreme Light Infrastructure Attosecond Light Purse Source) az Európai Unió beruházásaként, nemzetközi pályázat eredményeként került Szegedre. Az angol, francia, román, cseh és magyar pályázatok elbírálása után három, egyaránt jelentõs, de más-más feladatok elvégzésére alkalmas kutatási nagyberendezést építhet meg Csehország, Románia és Magyarország. A magyar kutatói közösség az attofizika terén nagy hagyományokkal és kiemelkedõ eredményekkel büszkélkedhet. Ezért Szegeden az attoszekundumos, vagyis a másodperc 10-18 részének megfelelõ impulzusokkal folytatott kísérletek elvégzéséhez alkalmas kutatási infrastruktúrát építik meg. A cseh és a román tudományos tradícióknak megfelelõen Prága mellett az ultranagy intenzitású fénnyel történõ kutatásokat lehetõvé tévõ berendezés létesül, Bukarest közelében pedig olyan tudományos infrastruktúra épül, amelyben fotoindukált nukleáris vizsgálatokra nyílik lehetõség.

Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatóinak jelentõs szerepük volt benne, hogy az ELI-ALPS Magyarországra került. A rendkívül rövid, attoszekundumos idõtartam alatt felvillanó fényimpulzusok létezésérõl 1992-ben, az Akadémia akkori Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézetének munkatársai Farkas Gyõzõ, az MTA doktora és Tóth Csaba dolgoztak ki új elméletet. Úgynevezett csörpölt, vagyis a hagyományos lézertükrökkel ellentétben az optikai rétegek vastagságát a tükör felszínétõl való távolság függvényében módosított tükröt készítettek. Ezzel sikerült elérniük, hogy a beesõ fényhullámcsomag különbözõ frekvenciájú komponensei különbözõ mélységig hatoljanak be a tükörbe, mielõtt visszaverõdnének. 2001-ben a Bécsi Mûszaki Egyetemen e lézertükrök felhasználásával állította elõ elsõként Krausz Ferenc, az MTA külsõ tagja az akkori legrövidebb, a másodperc 10-15 részének megfelelõ femtoszekundumos lézerimpulzusokat.

"Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont azóta is kulcsszereplõje az attoszekundumos kutatásoknak, így annak is, hogy az ELI-ALPS Magyarországon épülhet meg" – nyilatkozta az mta.hu-nak Czitrovszky V. Aladár, az MTA doktora, az MTA Lézerfizikai Tudományos Bizottságának elnöke. A fizikus, aki az ELI-ALPS-ot elõkészítõ projekt magyarországi vezetõjeként járult hozzá a magyar pályázat eredményességéhez, arra hívta fel a figyelmet, hogy az MTA Wigner FK-ban a közelmúltban megépített lézerrendszer és kísérleti kamra révén elért eredmények és tapasztalatok a szegedi lézerközpont megépítésében fontos információkkal szolgálnak a szakemberek számára.

Czitrovszky V. Aladár tájékoztatása szerint az ELI-ALPS már most vonzza a kutatókat. "Indiából és a Távol-Keletrõl is érdeklõdnek a meghirdetett állások után" – illusztrálta a tudósok lelkesedését. Mint elmondta, néhány év múlva várhatóan néhány száz kutató kezdheti meg a munkát az új nagyberendezésnél. A fizikusokon kívül kémikusok és biológusok is részt vehetnek az ott folyó kutatásokban, amelyek közül példaként említette a nagyon rövid idõ alatt lezajló fizikai vagy kémiai folyamatok kísérleti vizsgálatát vagy a másodlagos sugárforrások – röntgen, gamma, hadron stb. – alkalmazásával végzett kísérleteket. "Az orvostudomány számára a jövõ egyik nagy ígérete az attoszekundumos impulzusokhoz szükséges lézertechnológia által létrehozott hadronnyaláb. Ezt ugyanis pontosabban lehet geometriailag fókuszálni, irányítani, így a megcélzott tumor melletti szövetek nem károsodnak" – magyarázta a fizikus.