A döntés idõpontja bizonytalan, de a testület az ügy kiemelkedõ társadalmi súlyának tudatában folyamatosan dolgozik a devizahitelekkel kapcsolatos indítványban felvetett alkotmányjogi problémák megoldásán annak érdekében, hogy minél hamarabb megszülessen a határozat - tette hozzá a fõtitkár. Bitskey Botond korábban elmondta: egy ügyben akkor születhet meg az Ab határozata, amikor az elõadóbíró által készített tervezet alapján az alkotmánybírák többségi véleményt alakítanak ki. Ehhez pedig gyakran több ülésen is meg kell vitatni a felmerült alkotmányjogi problémákat.

A devizahitelekkel kapcsolatos indítványt az Ab január végén tárgyalta meg elõször. A kormány november végén benyújtott indítványa lényegében a devizahiteles szerzõdések alkotmányellenességének és utólagos jogalkotási úton történõ megváltozatásának kérdését veti fel. A többi között az árfolyamkockázat adósokra hárítása, az egyoldalú hitelezõi kamatemelés és az árfolyamrés miatt, továbbá azért, mert a devizaalapú kölcsönök törlesztõrészleteinek növekedése a társadalom széles rétegeinek nehézséget okoz, ami elengedhetetlenné teszi a devizahitelezésbõl adódó problémák végleges rendezését.

A kormány indítványa felveti a gazdasági erõfölénnyel visszaélés kérdését is, és ezzel összefüggésben a fogyasztók számára egyoldalú, jelentõs hátrányt okozó szerzõdési feltételek alaptörvény-ellenességét, továbbá azt a kérdést, hogy milyen feltételekkel módosíthatók fennálló szerzõdések jogszabály útján. A Kúria polgári kollégiuma december 16-án jogegységi határozatban mondta ki egyebek mellett azt, hogy a devizahiteles szerzõdések nem tekinthetõk érvénytelennek pusztán az adóst terhelõ árfolyamkockázat miatt.