Az ország felnõtt lakossága körében végzett, az MTI-hez szerdán eljuttatott felmérés szerint a Fidesz-KDNP-szövetség vezet, a múltkori 28 százalékról 30 százalékra bõvült támogatói körének mérete. A baloldali, liberális pártok összefogása a választókorú népesség 23 százalékát vonzza magához.

Ez a támogatottság mindössze 1 százalékponttal magasabb, mint az MSZP, az Együtt-PM és a Demokratikus Koalíció múlt hónapban összeadott 22 százalékos szavazati aránya. Sokat javított a Jobbik, a pártnak januárban 6 százalékos tábora volt, ami egyetlen hónap alatt 9 százalékra emelkedett. Az LMP akárcsak januárban, most is 2 százalékon áll. A pártoktól elzárkózók aránya folyamatosan szûkül, decemberben 43, januárban 41, most 36 százalék tartozik ebbe a csoportba. A biztos pártválasztók körében a Fidesz 51 százalékon áll, az ellenzéki összefogás 33 százalékos. A Jobbikra az aktív választói körben 13 százalék voksolna, míg az LMP-re 2 százalék - mérte az Ipsos.

A cég elemzése kitér arra: ahhoz, hogy a baloldali szövetség a parlamenti választáson sikeresebben szerepeljen, mint ahogyan most áll, növelnie kell a meglévõ támogatók aktivitását, erõsítenie kell eltökéltségüket és minél több passzív kormányváltó polgárt kell maga mellé állítania. Jelenleg ugyanis a Fidesz-KDNP hívei közül 63 százalék mondja biztosra részvételét és 78 százalék nagyon elszánt abban, hogy április 6-án oda adja a voksát, míg az ellenzéki összefogás támogatói körében 53 százaléknyian igazán aktívak, és 65 százaléknyian állítják határozottan, hogy preferenciájukból tényleges szavazat lesz - közölte az Ipsos.

Hozzátette: az országban zajló folyamatokkal elégedetlen, kormányváltást akaró, ám pártot magának nem találó választók aránya 12 százalék, számuk közel egymillió fõ. Mivel azonban java részük (700 ezer ember) semmilyen aktivitást nem mutat, jelenleg nehéz tényleges ellenzéki szavazóként tekinteni rájuk.

Az Ipsos az elmúlt hónap nyertesének a Jobbikot nevezi, mivel számottevõen, 6-ról 9 százalékra emelkedett a támogatottsága. Úgy tûnik, jól hajrázik a nemzeti radikális párt, hiszen utoljára másfél évvel ezelõtt volt ilyen jó eredménye - olvasható az elemzésben. Az Ipsos szerint a mostani emelkedés fõképpen a húszas, harmincas korosztályban, az érettségizettek és diplomások körében, valamint vidéken érzékelhetõ. A jobbikosok elég stabilnak gondolják aktuális preferenciájukat: 71 százalék biztos benne, 25 százalék valószínûsíti, hogy a pártra fog szavazni.

A baloldali összefogás pártjai összerakták korábbi szavazótáboraikat az Ipsos adatai alapján, így 23 százalékon állnak, ami 1,8 millió támogatót jelent. Helyzetüket viszont nehezíti, hogy szimpatizánsaik nem elég aktívak, csak 53 százalékuk ígéri bizonyosra a parlamenti választáson részvételét. Viszonylag nagy hányaduk, 35 százalékuk nem biztos az elmenetelében, csak feltételezi azt - állapította meg az Ipsos. A cég szerint az MSZP-Együtt-PM-DK és a Liberálisok együttmûködésének másik problémája, hogy jelenleg csupán kétharmaduk elszánt abban, hogy pártszimpátiájukat a választás napjáig megõrzik (a Fidesznél több mint háromnegyedük).

Sokuknál, 30 százalékuknál még csak érlelõdik az Összefogásra leadandó voks. Az ellenzéki formáció megalakulásának eredménye, hogy már van - igaz, csak egy - olyan társadalmi közeg, ahol megelõzik a kormánypártot. A nyugdíjasok között a baloldali összefogást 31, a Fideszt 25 százalék támogatja.

A választópolgárok 34 százaléka elégedett az országban zajló folyamatokkal és ugyanennyien - és lényegében ugyanazok - a mostani kabinet maradását szeretnék. Közülük a nagy többség a Fidesz szavazója, s akik nem - a lakosság 4 százaléka, 300 ezer ember -, azok is a kormánypárt áprilisi esélyeit javíthatják.

A lakosság 57 százaléka elégedetlen a hazai viszonyokkal, 45 százalék kormányváltást szeretne. Az ellenzék valójában még azokra számíthat, akikre egyszerre jellemzõ mindkét álláspont s eddig nem választottak pártot - írta összegzésében az Ipsos, amely szerint a lakosság 12 százaléka, körülbelül egymillió szavazópolgár az ellenzék tartaléka, ezen osztozhat a Jobbik, az LMP és a baloldali összefogás, valamint a kormánykritikus kis pártok.

Az Ipsos szerint ebben az elégedetlen, kormányváltó hangulatban lévõ, most pártnélküli csoportban a baloldali ellenzéki összefogásnak van a legnagyobb esélye támogatókat toboroznia: 22 százalékuk elképzelhetõnek tartja, hogy április 6-ig e tömörülésre voksol. A Jobbik is gyarapodhat innen, 13 százalék ad valamekkora sanszot arra, hogy végül erre a pártra adja szavazatát. Az LMP-nek is vannak tartalékai a kormányváltók csoportjában, 11 százalékuk lehetségesnek tartja, hogy a választás napján õket támogatja - közölte az Ipsos.