2018. augusztus 20. Hétfő, István.
 
Veszélyben az akácmézForrás: richpoi.com
Utolsó módosítás: 2014-02-14 19:57:32
A magyar akác és akácméz hungarikummá nyilvánítását kezdeményezõ dokumentumot írtak alá az Akác-koalíció tagjai, köztük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Gödöllõn, a Szent István Egyetemen.

Glattfelder Béla fideszes európai parlamenti képviselõ, mint az Akác-koalíció nagykövete, köszöntõjében kiemelte: az együttmûködõk legfontosabb teendõje annak megakadályozása, hogy az Európai Unió betilthassa az akácot (a témában korábban megjelent cikkünket a linken olvashatja). Az errõl szóló viták a következõ évre is áthúzódhatnak, s ezzel párhuzamosan az év második felében megkezdõdik az unió erdészeti stratégiájáról szóló dokumentum vitája is – emlékeztetett.

Az idén januárban létrejött, szakmai és érdekvédelmi szervezeteket, tudományos mûhelyeket és felsõoktatási intézményeket tömörítõ Akác-koalíció célja a hungarikummá nyilvánítás mellett, hogy fellépjen azokkal az uniós és hazai törekvésekkel szemben, amelyek az akác korlátozását, esetleges kiirtását eredményezhetik.

A képviselõ felidézte, hogy az akácot támadók szerint az akác önmagában is veszélyes, mint nem õshonos növény. „Ezt a logikát cáfolják a mai aláírók, akik között egyetemi karok, tudományos kutatóintézetek és számos érdekképviselet szerepel” – mutatott rá, hozzátéve, hogy a tudomány és a közvélekedés kiáll az akác mellett.

Gyuricza Csaba, a SZIE Mezõgazdaság- és Környezettudományi Karának dékánja megnyitójában arra hívta fel a figyelmet, hogy senki nem akarná számûzni például Hollandiából a termesztett tulipánt, vagy a hazánkban szintén nem õshonos kukoricát, rozst, zabot, õszi búzát.

A fehér akác alapvetõen a magyarok fája – mondta. Hozzátette, az európai összterületen belül az akácállománynak több mint a fele Magyarországon található, és fontos szerepet tölt be hazánkban több területen is. A dékán emlékeztetett arra, hogy ha például az 1700-as években nem telepítik be, akkor az Alföld bizonyos részei mára teljesen elsivatagosodtak volna. A pénteki eseménnyel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a hungarikummá válás és a közös fellépés jelentõs muníciót adhat akár a hazai, akár az uniós döntések meghozatalakor.

Ifj. Hubai Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke a Nak.hu kérdésére hangsúlyozta: a fehér akácnak nincs természetes kártevõje. A sovány talajon is gyökeret ereszt, szárazságtûrõ, hatásos a talajerózió ellen, csökkenti a klímaváltozás hatásait. Az akácerdõben otthonra talál számos növényi és állati életközösség, ezzel a biológiai sokszínûség fenntartását szolgálja.

Gazdasági haszna kiemelkedõ, a vidék „kenyéradó fája”, több százezer vidéki munkahely fenntartója. Jó és olcsó tûzifa, kemény törzsébõl készülnek évszádok óta a legjobb szõlõkarók, oszlopok, kerítéselemek. Elsõrendû tulajdonságait a bútoriparban is használják, az organikus építészetben használt hajlított-rétegelt, látszó épületfa alapanyaga is akác.

Virága és kérge gyógyszer-alapanyag, kiváló méhlegelõ. A hazai méztermelés több mint 80 százalékát akácvirágból gyûjtik a méhek, az akác visszaszorulásával több ezer magyar család megélhetése forog kockán. Az akác élõterületének korlátozása súlyos károkat okoz a hazai méhpopulációban, ami a mezõgazdasági termelés biztonságát veszélyezteti.

Ifj. Hubai Imre hozzátette: a kamara álláspontja szerint az akác védelme összeurópai érdek, ezért megkeresi és közös fellépésre ösztönzi az Európai Erdõtulajdonosok Szövetségét (CEPF), az Európai Fagazdaságok Szövetségét, illetve a témában érintett szlovák, román és bolgár agrárszervezeteket.

A hungarikummá nyilvánítási kérelemhez mások mellett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület, az Országos Erdészeti Egyesület, a SZIE, a Nyugat-magyarországi és a Debreceni Egyetem, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége csatlakozott, valamint kézjegyével látta el Glattfelder Béla.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!