Mérgezõ ruhák – ftalát a pólóban és a mûanyagpapucsban, nonilfenol-etoxilátok (NPE-k) a nadrágban, de más veszélyes anyagok is megtalálhatóak különbözõ lábbelikben, textiltermékekben. Ezt az eredményt hozta a Greenpeace független természetvédelmi és környezetvédelmi szervezet nemzetközi vizsgálata.

A ftalátokat elsõsorban lágyítószerként alkalmazzák különbözõ mûanyagok, fõleg PVC gyártása során. Az egyik legszélesebb körben használt ftalát, a DEHP például bizonyítottan károsítja az emlõsök szaporodási képességeit: az élet korai szakaszában megzavarhatja a herék kifejlõdését, csökkenti a nõstények termõképességét, és gátolja a fiatal egyedek fejlõdését.  A hormonrendszert károsító hatás mellett egyes ftalátok rákkeltõ hatásúak is. A jellemzõen felületaktív anyagokként használt nonilfenol-etoxilátok bomlásuk során szintén hormonzavart okozó vegyületekké válnak.  A vegyszerek részben azért kerülnek a ruhákba, hogy egyes textilipari munkafolyamatok gyorsíthatók legyenek a gyártás során.

Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország környezetkémikusa elmondta, a ftalátok a gyerekjátékokban be vannak tiltva, de a jogszabályok sajnos nem elég átfogóak, és a gyerekruhákban már benne lehetnek. Ez fõleg akkor fordul elõ, ha a ruhán valamilyen matrica, úgynevezett plasztiszol nyomat van, amelyekben rendre találnak ftalátot – elõfordul, hogy kifejezetten magas koncentrációban. A problémára azonban nemsokára az Európai Unió talán választ ad – tette hozzá.

A Greenpeace szúrópróbaszerûen vásárolt a világ több országában összesen nyolcvankét ruhadarabot, jellemzõen olyan termékeket, amelyek nálunk is kaphatóak. Magyarországi boltban két gyerekholmit vettek, és mindkettõbõl több kockázatos anyagot is kimutattak, bár nem kiemelkedõen magas koncentrációban.

Simon Gergely arról is beszélt, hogy ezen ruhák esetében nagyon sokat segíthet a mosás, több kockázatos vegyület akár 70-80 százaléka is eltávozik az elsõ tisztítás után, a második alkalmat követõen pedig csak minimális mennyiség marad belõlük a textilben. Épp ezért, a méregtartalom tekintetében, a használt ruhák viselete megnyugtatóbb lehet. A ruhamatricák esetében azonban nem segít a mosás, azokból csak lassan távoznak a toxikus anyagok – figyelmeztetett.

A környezetvédõ szervezet már 2011-ben kampányt indított a ruhák méregtelenítésére, és tavalyra már tizennyolc cég vállalta, hogy nem használja a kifogásolt anyagokat. Ezek a vállalatok több tucat ismert márkát forgalmaznak. Ez reményt ad arra, hogy néhány év múlva méreg nélkül készülnek a ruhák. Hozzátette: voltak cégek, akik nagyon hatékony lépéseket tettek a vállalás teljesítésére, de olyanok is akadnak, amelyek médiában tett bejelentéseit nem követte cselekvés. Utóbbiakat a Greenpeace igyekszik pellengére állítani, nevüket közli a honlapján – mondta Simon Gergely környezetkémikus.

Nagy Éva bõrgyógyász azt hangsúlyozta, hogy tapasztalatuk szerint ázsiai országokból származó, Magyarországon is forgalmazott cipõk, ruhák, vagy akár ülõgarnitúrák egyes embereknél súlyos allergiát okoznak. A problémát a penészedés ellen használt dimetil-fumerát okozza. Az is elõfordul, hogy valaki bizonyos színû ruhákat nem bír viselni allergizáló hatásuk miatt. Például a fekete, sötétbarna vagy sötétszürke textilekben a parafenilén-diamin, a kék színûekben a kobalt válthat ki heves bõrreakciót. Annak, akinél ilyen jelentkezik, más színû ruhákat kell választania – tette hozzá a bõrgyógyász. Meghökkentõ eredmény: ez már a hormonrendszert is veszélyeztetheti?Karácsonykor is sok a veszélyes gyerekjátékFogyasztóvédelem: tudatos vásárlással a biztonságos karácsonyértVeszélyes az IKEA egyik termékeFeltárták, hogyan vált ki tüneteket a macskaszõr-allergiaMogyoróliszttel enyhítették gyerekek mogyoróallergiáját