Az egészségügyi szolgáltatók számára világszerte egyre inkább az érthetõ és egyértelmûen rögzített mûködési szabályozókon - standardokon - alapuló egységes, külsõ értékelési rendszer az a bevált módszer, amelynek segítségével a betegellátás biztonsága leginkább fejleszthetõ, csökkenthetõk az indokolatlan költségek, és amely az általuk nyújtott ellátás minõségét összemérhetõvé teszi a többi intézményével - ismertette a GYEMSZI közleménye.

Nem lesz kötelezõ, de hasznos lesz a kórházak számára a nemzetközi gyakorlatban már alkalmazott intézményi akkreditáció megszerzése, amelynek kidolgozása hamarosan lezárul. Az alapjául szolgáló standardrendszer az intézmények mûködést szabályozza, de nem azonos a nemzetközi minõségügyi szabványokkal és a szakmai munkára vonatkozó szakmai irányelvekkel, protokollokkal.

A rendszer a betegellátási tevékenység olyan alapvetõ folyamatait hivatott szabályozni, mint a betegek felvétele, átadása, az ismert betegbiztonsági kockázatok kezelése, a nemvárt eseményekkel kapcsolatos teendõk, a gyógyszerelés rendje, a betegjogok érvényesülése. Ezek a standardok tehát többek között az ellátás biztonságának, eredményességének, átláthatóságának, költséghatékonyságának javítását segítik elõ a rendszerben, amelynek fókuszában a betegek biztonsága áll.

Fontos, hogy az akkreditációs rendszer nem az orvosok, ápolók, intézmények ellenében, hanem értük is született. Azok az egészségügyi szolgáltatók, amelyek alkalmazzák a standardokat és megszerzik az akkreditációs státuszt, úgy mûködtetik az intézményüket, hogy minél kevesebb hiba, indokolatlan kiadás
következzen be.

A rendszer nem kíván újabb felesleges adminisztrációs terhet róni az akkreditációs programba belépõ szolgáltatókra, ezt a standardok kialakításával, felhasználóbarát informatikai megoldásokkal kívánják elérni a projekt vezetõi Az intézmények kollegiális elbírálásra számíthatnak, a rendszert meghatározó úgynevezett felülvizsgálók ugyanis az egészségügyben dolgozó gyakorlati szakemberek lesznek.

A program másik, speciális eleme a gyógyszerészi gondozás, amely a közvetlen lakossági gyógyszerellátás rendszerén keresztül segíti a beteg- és gyógyszerbiztonságot. Az egészségügyi ellátórendszer egyik jelentõs hatékonysági problémája, hogy a gyógyszeres terápiák eredményessége nem éri el a kívánatos szintet. Ennek két fõ oka a gyógyszerek nem megfelelõ alkalmazására valamint a beteg-együttmûködés hiányára.

Magyarországon évente 60 millió gyógyszerész-beteg találkozás történik. Ennek jelentõségét felismerve a Semmelweis Terv célként fogalmazza meg a gyógyszeres terápia eredményességének, biztonságosságának, idõbeliségének javítását, a gyógyszerészi gondozási szolgáltatások fejlesztését. A pályázat keretében arra is lehetõség nyílik, hogy a gyógyszerészi gondozáshoz kapcsolódó standardok, illetve gyógyszerészi gondozási szakmai irányelvek fejlesztése megtörténjen, mind a vény nélküli és vényköteles gyógyszerkiváltásokhoz, mind pedig nagy, népegészségügyi jelentõségû betegségekhez kapcsolódva.

A betegellátás biztonsága központi téma lett nemcsak az Európai Unióban, de az egészségügy fejlesztésével, értékelésével foglalkozó nemzetközi szervezetek munkájában is (WHO, OECD). A TÁMOP-6.2.5.A/12/1 pályázat keretében megvalósuló akkreditációs rendszer mind a betegbiztonsági ajánlás, mind a határokon átívelõ egészségügyi ellátásra vonatkozó direktíva teljesítését nagymértékben elõsegíti. A rendelkezésre álló forrás 950 millió forint - áll a közleményben.

Nyilatkozatok

A kórházak, szakrendelõk és gyógyszertárak napi feladatainak elvégzéséhez nyújtott segítséggel együtt valósul meg - mondta Belicza Éva, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) szakértõje kedden Budapesten.

A betegellátók akkreditációja a biztonságos betegellátásért (Bella) alcímû viselõ program bemutató sajtótájékoztatóján Belicza Éva GYEMSZI-szakértõ kiemelte, a kiváló szaktudás, a jó mûszerezettség és a legjobb gyógyszerek mellett is veszélyes helyzeteket teremt a szabályozatlan ellátás, megnõ a tévedések lehetõsége, és ez kihat a betegekre. A rendszer a betegellátási tevékenység olyan alapvetõ folyamatait szabályozza majd, mint a beteg felvétele, átadása, az ismert biztonsági kockázatok kezelése, a gyógyszerelés rendje, a betegjogok érvényesülése.

Belicza Éva hangoztatta, Magyarországon a betegellátás biztonságának erõsítésére most elõször indul átfogó program, amely hosszú évek munkájának eredménye. Felhasználóbarát, az intézményeknek érthetõ, bevezethetõ rendszert szeretnének - mondta, hozzátéve, a program végsõ formáját tíz intézmény közremûködésével szeretnék kidolgozni.

A szakember elmondta, hogy a betegbiztonságot szolgáló akkreditációs rendszer az intézmények mûködését szabályozza a betegellátásban közvetlenül részt vevõ szervezeti egységekre vonatkozóan, tehát a gazdasági igazgatóságokra vagy a betegellátással közvetlenül nem érintett szervezeti egységekre nem vonatkozik a program. A 950 millió forintos uniós támogatással megvalósuló program 2012 decemberében indult, zárása idén novemberben lesz, januárban kezdõdött a tesztidõszak. A rendszerhez csatlakozni nem lesz kötelezõ, de a programban részt vevõ tíz intézménynek alkalmaznia kell a programot.

Belicza Éva kérdésre elmondta, az intézményeknél korábban bevezetett ISO-rendszert rendeltetésszerûen nem az egészségügyi szolgáltatókra alakították ki, az csupán általános szervezeti szabályozás. Célzottan a betegbiztonság szavatolására nem alkalmas az ISO, ezért van szükség a betegellátás minõségét javító standardok kialakítására - mondta a szakértõ, hozzátéve, a két minõségbiztosítási rendszer mûködhet egy-egy intézménynél párhuzamosan is.

Szócska Miklós egészségügyi államtitkár köszöntõjében elmondta, a program fontos eleme a felelõs egészségügy kialakításának. Hozzátette, egy jól mûködõ rendszer kialakítása hosszú idõbe telik, de egy ilyen önellenõrzõ rendszer jó sorvezetõ lehet az egyes intézményeknek. A rendszer tesztidõszakában a betegek visszajelzését is várják.

Az uniós projektben jelenleg hét kórház és három járóbeteg-szakellátó vesz részt: a Heim Pál és a Bethesda Gyermekkórház, a Jahn Ferenc dél-pesti, a Szent János-kórház, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, a Törökbálinti Tüdõgyógyintézet és a Semmelweis Egyetem Kútvölgyi Klinikai Tömbje, valamint a II. kerületi Kapás utcai rendelõ, a terézvárosi szakrendelõ és egy XVI. kerületi szakrendelõ.

A tíz intézményt abból a huszonegybõl választották ki, amelyek pályáztak a tesztidõszakra, a program értékelése is közösen zajlik majd a szolgáltatókkal. Belicza Éva elmondta, nem szeretnék, hogy az egységes betegellátás rendszerének alkalmazása többletterhet, adminisztrációt róna a dolgozókra, a cél az ellátás javítása, a hatékonyság növelése.