A két és fél évszázadon át tartó mecseki szén- és a négy évtizeden át folyó uránbányászat bemutatását szolgáló múzeum tavaly novemberben zárt be, mert akkori gazdája, a soproni Központi Bányászati Múzeum nem tudta vállalni a finanszírozását. Az újbóli megnyitására és az ott õrzött mintegy 1500 tárgy, dokumentum bemutatására a múzeum városi fenntartásba vételével nyílt lehetõség.

Fónagy János az eseményen azt mondta: a bányászatot mint tradicionális tudást és munkakultúrát bemutató és most újra megnyíló kiállítással a múlt elõtt tisztelgünk, ugyanakkor folytatni kell a bányászat jövõjéért végzett munkát. Az Orbán-kormány a hazai szénbányászat újraindításán dolgozik, a szénvagyonra pedig mint nemzeti stratégiai vagyonra tekint - fogalmazott az államtitkár.

Kitért arra, hogy a tavaszi országgyûlési választás után is a nemzeti érdekérvényesítés mentén és a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás alapján képzelik el az ország és mindannyiunk közös jövõjét. Joggal bízhatunk abban, ezt az ágazatot újra fellendülés jellemzi majd és munkahelyeket, biztos megélhetést nyújt azoknak, akik ezt, az egyik legnehezebb munkát választják - közölte.

A politikus köszönetet mondott azoknak, akik nem engedték, hogy a szénbányászati szakma és tradíció kivesszen az országból.

Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere arról szólt, hogy a bányászat a baranyai megyeszékhely egykori gazdagságának szimbóluma, és ezen ipari tevékenység megszûnésébõl adódó nehézségeket az elmúlt húsz évben semmilyen politikai, gazdasági támogatással nem sikerült ellensúlyozni. Rámutatott ugyanakkor, hogy Pécsen a mai napig élnek a bányászhagyományok, él a bányászkultúra, s biztató lehet a jövõre nézve, ha ezt az utolsó pillanatban is, de sikerül kihasználni.

A polgármester reményét fejezte ki, hogy az újra megnyílt bányászati múzeum növelni fogja Pécs, a kultúra városának turisztikai vonzerejét.

Az MTI a helyszínen úgy értesült, hogy a múzeum szakmai mûködtetését ellátó Janus Pannonius Múzeum arra számít, hogy az intézményt évente 8-10 ezer ember keresi fel.