Az alapkamat kevesebb, mint a felére csökkent azóta, hogy 2012 augusztusában 7 százalékról enyhítési ciklusba kezdett a jegybank. Pénzügyi elemzõk azzal számoltak, hogy az MNB tovább lassítja a monetáris enyhítési ütemet és óvatosabb hangvételre vált piaci kommunikációjában.

A legutóbbi, január 21-i ülésen 15 bázisponttal csökkent az alapkamat, noha az elemzõk többsége már akkor is ennél visszafogottabb, 10 bázispontos vágásra számított. Akkor a monetáris tanács hét tagja szavazta meg a 15 bázispontos kamatcsökkentést, egyedül Cinkotai János szavazott 10 bázispontos vágásra.

Elemzõk: 2,5 százaléknál lehet a kamatcsökkentés alja

Elemezõk további monetáris enyhítést várnak az MNB-tõl, és arra számítanak, hogy a kamatvágási ciklusnak a külpiaci hangulat romlása vagy a forint hirtelen és tartós gyengülése vethet véget; a kamatcsökkentés 2,5 százalékos alapkamatnál állhat meg - vélekednek a keddi kamatdöntésrõl az elemzõk.

A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa 15 bázisponttal, 2,70 százalékra, újabb történelmi mélypontra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi ülésén. Elemzõk 10 bázispontos kamatcsökkentést vártak. Horváth Ákos, az Equilor elemzõje MTI-hez eljuttatott kommentárjában kifejti: a globális piacokon kibontakozó optimizmus és a vártnál kedvezõbb hazai GDP-adat láttán megnyugodni látszott a forint kurzusa, de a nyugalmi állapot tartós fennmaradása továbbra is kérdéses. Véleménye szerint a kamatvágási ciklusnak a külpiaci hangulat romlása, vagy a forint hirtelen és tartós gyengülése vethet véget. Az Equilor - a piaci szereplõkkel összhangban - az év második felében már kamatemelést vár. Horváth Ákos kifejtette: a tartósan gyenge forint több szempontból sem jó a jegybanknak. Az energia- és élelmiszerárakon keresztül begyûrûzõ infláció miatt a következõ negyedévekben a jelenlegi alacsony szintekrõl az infláció közelebb kerülhet a 3 százalékos középtávú célhoz. A növekedési hitelprogram mellett a februári bázisból kiesõ elsõ rezsicsökkentés is a mutató emelkedésének irányába hat. Ezenkívül az államadósság szintjét is "feljebb tornázhatja" a hazai fizetõeszköz tartós gyengesége - hívja fel a figyelmet a szakértõ. Egy ideges környezetben a befektetõk a hazai makromutatók helyett a szûkülõ kamatprémiumra és a refinanszírozási kockázat növekedésére fókuszálhatnak - vélekedett Horváth Ákos.

Gabler Gergely, az Erste Bank vezetõ makrogazdasági elemzõje arra számít, hogy a jegybanki közlemény megerõsíti a további monetáris lazításra vonatkozó várakozásokat. Az elemzõ kommentárjában azt írta: 2,5 százalékon lehet a kamatcsökkentések alja, és idén várhatóan ezen a szinten marad. Ennek némileg ellentmond azonban a határidõs kamatok alakulása, a piac ezek alapján még mindig emelést áraz, hiszen 3,1 százalékon áll a 3x6 hónapos határidõs ráta. Ez azonban sokat csökkent az elmúlt két hétben, elõtte ugyanis 3,67 százalékon is állt az elõretekintõ kamat - fejti ki a szakértõ. Az Erste szerint a délután nyilvánosságra kerülõ sajtóközleményben várhatóan az alacsony inflációt és a gazdaságösztönzési szándékot hozza fel az MNB a kamatcsökkentés alátámasztására. Az infláció januárban 0 százalékra esett, elsõsorban a lakossági energiaár-csökkentések és a magas bázis miatt, de az MNB adószûrt maginflációja is alacsony inflációs nyomásról tanúskodik. Az év során várhatóan fokozatosan emelkedik majd a fogyasztói árindex, év végére 3 százalék közelébe emelkedhet, de az év során átlagosan így is 1,3 százalék lehet a mutató - írják.

Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzõje MTI-hez eljuttatott véleményében kiemelte: az infláció várható alakulása ugyan lehetõséget adott a kamatcsökkentésre, mivel az infláció középtávon elmaradhat a 3 százalékos inflációs céltól, azonban a forint elmúlt idõszakban mutatott erõteljes volatilitása, a kockázati megítélés romlása, a piaci hozamok emelkedése azt jelezte, hogy az alacsony kamatok már nem jelentenek támaszt a forint árfolyamának, annak ellenére, hogy a folyó fizetési és a tõkemérleg együttesen jelentõs többletet mutat, ami lehetõvé teszi a külsõ adósság mérséklését. Õ is úgy vélte, hamarosan véget érhet a kamatcsökkentési sorozat. Kiemelte: érdemes figyelni arra, hogy a kamatdöntés indoklásában milyen utalást tesz a monetáris tanács a következõ lépésekre vonatkozóan, különösképpen, hogy a forint árfolyama azonnali gyengüléssel reagált a vártnál kissé nagyobb mértékû kamatcsökkentésre, így a kamatdöntést megelõzõ 308,40-es szintrõl néhány perc alatt 310,30-ig gyengült a forint az euróval szemben.

"Szimbolikus jelentõség"

Pesuth Tamás a Nézõpont Intézet gazdasági elemzõje szerint monetáris tanács valószínûleg az alacsony inflációs környezet és a gazdasági növekedés támogatása miatt döntött a kamatvágás mellett. Stratégiai szempontból a kamatcsökkentési ciklus folytatása és a kamatvágás mértéke azonban szimbolikus jelentõségû is. Fontos tényezõ a geopolitikai helyzet megváltozása, ami a globális pénzügyi folyamatokban is látható. Már nemcsak a nagy globális centrumok (USA, Kína, EU) játszanak kizárólagos szerepet, hanem jelen vannak új szereplõk, amelyeknek önálló tõkevonzó képességük van. A kelet-közép-európai térség is egy ilyen új regionális szerepbe került. A térséget emiatt nem lehet kizárólag a kamatprémiumok alapján megítélni, hiszen a térség növekedési potenciálja jelentõs, a belsõ piac erõsödik, amihez globális szereplõk (Oroszország, Kína) is hozzájárulnak.

A monetáris tanács döntése ezért egyúttal a piacok meggyõzését is szolgálja a térség új fejlõdési pályájáról. A térség jegybankjainak gazdaságpolitikai felfogása hasonló, kerülik az olyan intézkedéseket, amelyek gyengítik a növekedés lehetõségeit. A fentieket figyelembe véve egy további óvatos, de szimbolikus, a korábbinál alacsonyabb mértékû, 5 vagy 10 bázispontos kamatvágás elképzelhetõ az áprilisi országgyûlési választások elõtt, de utána hamarosan véget érhet a kamatcsökkentési ciklus - írja Pesuth Tamás.

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelõ portfóliómenedzsere szerint a mostani döntéssel a jegybank nagy kockázatot vállalt fel, ugyanis az alapkamat csökkentés Magyarország növekedési kilátásait már nem befolyásolja érdemben, viszont a januári forintgyengülés megmutatta, hogy "stresszes" nemzetközi környezetben az alacsony magyar kamat milyen sérülékennyé teszi a forintot. Az alacsony hazai infláció sem feltétlenül indokolt volna további kamatcsökkentést, az MNB keddi döntése nem veszi figyelembe a piac figyelmeztetõ jelzéseit - véli a szakértõ.