Egy egészséges ember immunrendszere 3-4 nap alatt képes megküzdeni egy vírussal, ehhez viszont pihenésre, otthoni, zárt, stresszmentes környezetre van szükség. Az utazás a munkahelyre vagy az ottani teljesítménykényszer azonban nehezíti a gyógyulást. Ha az immunrendszer legyengül, akkor megnõ a bakteriális felülfertõzõdés veszélye, amibõl például könnyen tüdõgyulladás vagy olyan betegség lehet, ami aztán rámegy a szívre vagy a vesékre – mondta az Origónak egy irodai és gyári dolgozókat is ellátó üzemorvos. Egy ilyen bakteriális fertõzés pedig akár 2-3 hétre is ágynak döntheti az embert. Elsõsorban tehát saját magunknak ártunk, ha úgy döntünk, hogy betegen is bemegyünk dolgozni.

Ugyanakkor ilyenkor a kollégáinkra sem vagyunk tekintettel, hiszen potenciálisan veszélybe sodorjuk õket azzal, hogy teleszórjuk vírussal a munkahelyünket. A betegség elsõ napjaiban, amíg lázasak vagyunk, és intenzíven köhögünk, tüsszögünk, folyamatosan ürítjük a kórokozókat a környezetünkbe. Alapszabály ilyenkor, hogy zsebkendõbe köhögjünk, tüsszentsünk, és utána rögtön dobjuk egy zárt szemetesbe. A gyakori kézmosás, a közös használatú billentyûzet, telefon, kilincsek fertõtlenítése még szintén segíthet megakadályozni a vírus terjedését, de azért valljuk be, ezek nem olyan egyszerûen kivitelezhetõk. Legyen szó akár egy kisebb irodáról vagy egy nagy, légfûtéses gyárcsarnokról, ha a beteg éppen nem tudja a kezét az orra vagy szája elé emelni, akkor könnyedén beszórhatja kórokozókkal az egész termet.

A szervezetnek tehát 3-4 nap kell ahhoz, hogy leküzdjön egy vírust, nagyjából ennyi ideig üríti a kórokozókat a beteg. Ezt követõen már lehet menni közösségbe, kivéve, ha valaki lázas - mondta az üzemorvos. A makacs köhögés azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a beteg fertõz. A köhögés mindig elhúzódik, mert a légutakat borító csillószõrök ingerlékenyebbek lesznek, és már a párás körülmények megváltozása köhögést válhat ki - tette hozzá.

A szellemi munkát végzõk körében ilyenkor köztes megoldásnak tûnhet a távmunka, ám az orvos szerint ez nem feltétlenül jó megoldás. Mindent meg kell adni a testnek, ami megjár, és a gyógyuláshoz az immunrendszernek szüksége van az energiára. A stressz elhúzódóvá teheti a gyógyulást, ráadásul valószínûleg a munka sem olyan hatékony betegen.

Az üzemorvos tapasztalatai alapján az utóbbi években egyértelmûen megfigyelhetõ trend, hogy egyre többen mennek be betegen dolgozni. Ennek több oka is lehet, például a félelem, hogy elveszíti az állását, vagy egyszerûen azért nem akar táppénzre menni, mert akkor kevesebb fizetést kap. De akár az is elõfordulhat, hogy a dolgozó egy határidõs munka miatt érzi úgy, hogy nem dõlhet ágynak.

A jelenséget angolul presenteeism-nek hívják, és csak a közelmúltban kezdték el alaposabban tanulmányozni. A fogalom meghatározása nem egészen egyértelmû, ugyanis sokan csak a betegség alatti munkát értik alatta, de más definíció szerint idetartozik az is, amikor valaki még akkor is a munkahelyén tartózkodik, amikor amúgy már végzett a munkájával. A szakirodalomban gyakran hozzák összefüggésbe az absenteeism-mel, amikor valaki nem jelenik meg a munkában.

A vizsgálatok alapján a betegség alatti munka közel sem olyan hatékony, különbözõ tanulmányok szerint például az Egyesült Államokban évente 150-250 milliárd dollár közé tehetõ az ebbõl fakadó veszteség. A kutatók szerint a megoldást a fizetett betegszabadság, valamint a vezetõk példamutatása jelenthetné.