A kormány november végén fordult az Ab-hoz, hogy az alaptörvény értelmezését kérje a devizahitelekkel összefüggésben. Bitskey Botond a kormány indítványával kapcsolatban elmondta: az két elvi kérdést tartalmazott. Egyrészt, hogy az alaptörvénybõl levezethetõ-e olyan konkrét fogyasztóvédelmi rendelkezés, amely szerzõdési feltétel, bírósági ítélet vagy jogszabály alaptörvény-ellenességét okozná.

Hozzáfûzte, hogy a kormány indítványa példaként megemlíti ugyan a devizahiteles szerzõdések egyes elemeit, de fontos hangsúlyozni: az Ab-nak ebben az ügyben nem azt kell eldöntenie, hogy a devizahitel-szerzõdések vagy azok egyes elemei alkotmányellenesek-e.

A kormány indítványának másik eleme az volt, hogy az úgynevezett devizahitel szerzõdések milyen keretek között módosíthatók jogszabállyal. A kormány kérdései nem valamely konkrét devizahiteles probléma megoldására irányulnak. Arra várnak választ, hogy az alaptörvénybõl milyen általános követelmények érvényesítése következik, továbbá milyen keretek közt lehetne megváltoztatni a szerzõdéseket.

A fõtitkár megjegyezte: indítványában a kormány sem kérte, hogy az Ab konkrét kérdésekben foglaljon állást.

Arra a kérdésre, hogy a Kúria tavaly decemberben hozott jogegységi határozatát figyelembe veszi-e az Ab, a fõtitkár kifejtette: a Kúria döntése nem tárgya az Ab elõtt folyó eljárásnak, a kúriai döntés tartalmára az alkotmánybírósági eljárás semmilyen módon nem hat ki, mint ahogy szintén nincs közvetlen kapcsolat az alkotmánybírósági eljárás és az Európai Unió Bírósága elõtt folyó eljárás között.

A Kúria polgári kollégiuma december 16-i ülésén jogegységi határozatban mondta ki többek között azt, hogy a devizahiteles szerzõdések nem tekinthetõk érvénytelennek pusztán az adóst terhelõ árfolyamkockázat miatt. A határozat indoklása kitér arra is, hogy a tartós hitelezési jogviszonyban a szerzõdéskötést követõen olyan változások állhatnak be, amelyek a szerzõdés gazdasági kockázati egyensúlyát utólag felboríthatják. Ha a felek a szerzõdés módosításával ezeket közösen nem orvosolják, a szerzõdésekbe való utólagos beavatkozás válhat szükségessé.

A Kúria szerint azonban bíróság csak kivételesen, egyedi jogviszonyokban módosíthat egyes szerzõdéseket. A társadalmi méretû problémák megoldásának nem a bírói út a megfelelõ módja, hanem a jogalkotás, amely figyelembe tudja venni az össztársadalmi érdekeket is.

Az Európai Unió Bírósága elõtt folyamatban lévõ ügyben a luxembourgi székhelyû testület a devizahiteles szerzõdések egyes feltételeinek tisztességtelenségével kapcsolatban vizsgálódik.

Az új alkotmány 2012. január 1-jei életbelépése óta a kormány a devizahitelesek ügyén kívül még három alkalommal kért alkotmányértelmezést az Ab-tól: 2012-ben a médiatörvénnyel, illetve az uniós alapszerzõdésekkel, 2013-ban pedig a médiatanács elnökének képesítési feltételeivel összefüggésben.