Nem kell sokáig kutakodni az interneten, ha valaki arról szeretne információhoz jutni, hogyan lehet akár házilagos módon belehallgatni mások telefonbeszélgetéseibe vagy éppenséggel lehallgatóeszközzé alakítani egy mobilt. Kevés telefont védenek ugyanis lehallgatás ellen.

Nemzetközi felmérések szerint jelenleg 6,8 milliárd mobiltelefon-elõfizetés van a világon, 44,5 százalékát használják okostelefonnal. A tradicionális eszközök körében nincs lehetõség a védelemre, csak az okostelefonokéban, ám kizárólag a készülékek 4 százalékánál él valamilyen megelõzés az adatlopás és 0,5 százalékánál a lehallgatás ellen. A 6,8 milliárd elõfizetõbõl 6,6 milliárd teljesen védtelen a lehallgatások ellen – mutatott át Kun Szabolcs, aki kifejlesztette azt a megoldást, amely véd a mobilhívások és az SMS-ek kémlelése ellen.

A tervezõ a Kossuth Rádió Napközben címû pénteki adásában elmondta: a baj egyik oka a felhasználók hanyagsága, a másik pedig a megelõzési lehetõségek számának korlátozottsága, mivel kevés az olyan gyártó, amely adekvát megoldással rendelkezik a piacon. Ismertségük ráadásul meglehetõsen limitált, és mivel a megoldások nem eléggé elterjedtek, a védekezésnek költségei is vannak – magyarázta.

Kun Szabolcs szerint alapvetõen háromféle esetet érdemes megkülönböztetni, ha lehallgatásról van szó: a hatóságit; a célzott ipari kémkedést, amely egyre gyakoribb az utóbbi idõben; valamint az adathalászatot, amely az okostelefonok számának növekedésével terjedt el.

A tervezõ megállapította: az elmúlt években elsõsorban azok a cégek költöttek kommunikációs védelemre, amelyek valamiért felfedezték, hogy mennyire sebezhetõek, például valamilyen támadás érte õket, ami miatt üzlettõl, pénztõl estek el. Akadnak olyan vállalatok, amelyek tisztában vannak vele, milyen károkat okozhat egy információvesztés, de nem lépnek semmit. A szakember úgy látja, egy informatikai hálózat részének számító, az azzal kommunikáló okostelefon a legtöbb esetben a leggyengébb láncszemnek bizonyul.

A magyar alkalmazást, amely biztonságosabbá teszi a hívásokat és az üzenetküldést, elsõsorban üzleti használatra fejlesztették ki. A hagyományos telefonos rendszerek mûködésétõl eltérõen a két végpont között egy közvetlen csatornát létesít, és az abban folyó adatokat titkosítja. A kommunikációhoz még maga a gyártó sem fér hozzá, mind a titkosítási kulcsok generálása, mind a folyamat a végberendezéseken valósul meg – fejtette ki Kun Szabolcs.

A mûsorban megszólalt Muraközi Gergely internetszakértõ, netjogász is. Hangoztatta: nemcsak a cégeknek, hanem az átlagfelhasználóknak is szükségük van vírus- és kémprogram-ellenõrzõ alkalmazásra. Az ilyen applikációk vagy ingyenesek, vagy éves szinten néhány ezer forintba kerülnek, ami minimálisnak tekinthetõ az esetleges kárhoz képest.

Ha ugyanis a mobiltelefon adattartalma illetéktelen kézbe kerül, az olyan, mintha valakinek ellopnák a pénztárcáját valamennyi iratával együtt. Rendelkezésre állnak már olyan – külsõ vagy belsõ – programok, amelyekkel a készülék tartalmát távolról le lehet törölni, hogyha fizikailag elcsenik a telefont. Az adatokat a tulajdonos korábbi mentés esetén néhány perc alatt vissza tudja állítani egy másik készüléken – emelte ki Muraközi Gergely.