| Utolsó módosítás: 2014-02-25 20:11:14 |
|
Izgalmas számok és becslések láttak napvilágot a magyarok ATM-használatával kapcsolatban. Bár sokan azt gondolnák, hogy az ingyenes készpénzfelvétel bevezetésével egyre többet használjuk majd a bankjegykiadó automatákat, a szakértõi becslések és az eddigi adatok alapján ez nem jelent látványos növekedést.  Továbbra is jelentõs a készpénz szerepe a hazai lakosság vásárlásainál. Lassan emelkedik a berendezésekbõl kivett összeg mennyisége: 2011-es mélypontot követõen, amikor 4990 milliárd forintot vett fel a lakosság az ATM-ekbõl, már 2012-ben és tavalyelõtt is 5200 milliárd forint körül alakult az automaták forgalma - tudta meg a Pénzcentrum.hu az az ATM-eket üzemeltetõ TrezEx Zrt-tõl.
Kárpáti Balázs vezérigazgató szerint a növekedéshez minimális mértékben fog hozzájárulni az ingyenes készpénzfelvétel 2014. február 1-jei bevezetése. "Ez az intézkedés elsõsorban bizonyos kényelmet jelent a lakosságnak, de jellemzõen nem befolyásolja a szokásokat. Legalábbis ezt látni az eddigi adatok alapján, habár egy az ATM-es készpénzforgalom szempontjából hagyományosan gyengébb hónapból hosszú távú következtetéseket levonni még nem lehet" - tette hozzá.
Az ATM-ek forgalmi adatait vizsgálva a szakértõk azt tapasztalták, hogy óriási különbségek vannak a legforgalmasabb és a legkevésbé használt ATM-ekbõl kivett összegek között. A legfrekventáltabb helyekre telepített berendezésekbõl közel 400 millió forintot vesznek fel az emberek havonta. Ám ez a berendezések alig 1 százalékát jelenti. Akadnak ugyanakkor olyan készülékek is, amelyekbõl alig 2-3 millió forintnyi kivét történik hasonló idõtávon.
A magyarországi ATM-ek közül átlagos vagy annál nagyobb forgalommal bírnak a bankfiókokban elhelyezett berendezések. Ennek elsõdleges oka az, hogy a lakosság megszokta, hogy a pénzintézete saját automatáit használja készpénzfelvételre, illetve a pénzügyeit is bankjában intézze. Szerepet játszik ezeknek az ATM-eknek a népszerûségében ugyanakkor az is, hogy általában egy zárt, ezért alapvetõen biztonságosabb környezetben találhatók.
Nagyobb forgalmat bonyolítanak még le az elsõsorban fõvárosi közlekedési csomópontokban telepített berendezések és a nagyobb bevásárlóközpontokban elhelyezett ATM-ek is. Ez utóbbiak esetében megfigyelhetõ, hogy a vidéki nagyvárosokban fõleg ezeknek a kihasználtsága kiugró. A legkevésbé forgalmas berendezések a valamilyen üzleti érdek miatt telepített ATM-ek. Tipikusan ilyennek számítanak a hotelek, fürdõk, vállalatok és hivatalok közelébe vagy épületébe telepített berendezések, amelyeket egy meghatározott célcsoport kiszolgálására üzemeltetnek.
Pedig szeretünk kártyával fizetni
A mindennapi költései során tízbõl négy magyar ember részesíti elõnyben a bank- vagy a hitelkártyát. A többség - 57 százalék - azonban készpénzt szeret használni. Lényegében erre a két fizetési módra koncentrálnak a magyarok - állapítja meg a Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat hatvan országban végzett felmérése.
A napi költések szintjén a kilencedik vagyunk a készpénzhasználatban. Kiemelkedik a görögök 84 százalékos aránya, majd õket az ukránok követik 71 százalékkal. Ebben a tekintetben legalacsonyabb a franciák és a norvégok 15-15 százalékos aránya. Nálunk a kártyatulajdonosok 70 százaléka rendelkezik egy bank- vagy hitelkártyával. További 23 százaléka kettõvel, míg a további 7 százalék hárommal vagy többel. (Az európai átlag 54, 32, valamint 14 százalék).
Egyelõre a magyar válaszadók 3 százaléka helyezi elõtérbe az online fizetést. Ezzel meglehetõsen le vagyunk maradva, ugyanis az arány Európában átlag 6 százalék.
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
|
Kedvenc hírek
