2018. október 22. Hétfő, Előd.
 
Mitõl függ, hogy emlékszünk-e álmainkra?Forrás: richpoi.com
Utolsó módosítás: 2014-02-26 09:46:52
Miért emlékeznek egyesek minden reggel az álmaikra, míg mások soha? Egy új kutatás szerint a jelenség hátterében eltérõ agyi aktivitási mintázat áll.

A tudomány gyerekcipõben jár az alvás és az álmok szerepének megértésében, egyelõre még az alapkérdésekre is hiányoznak a válaszok. A mai napig nincs egyöntetû válasz például arra, hogy egyáltalán miért alszunk, miért álmodunk, illetve, hogy bírnak-e bármiféle jelentéssel az álmaink. Ugyancsak rejtély, hogy egyesek miért emlékeznek szinte minden reggel az álmaikra, míg mások szinte soha.

Egy francia kutatócsoport évek óta erre a kérdésre keresi a választ. Legfrissebb kutatásuk szerint az álmaikra rendszeresen emlékezõknél az agy két kiemelt területe, – a mediális prefrontális agykéreg és a temporális és parietális lebenyek határterülete -, ébrenlétben és álomban is sokkal aktívabb, mint az álmaikra rendszerint nem emlékezõknél. A temporális és parietális lebenyek határterülete a külsõ, valamint a belsõ (testbõl érkezõ) információk feldolgozásáért felelõs agyterület. (A kutatásba egyrészt olyanokat vontak be, akik hetente legalább ötször emlékeztek az álmaikra, másrészt olyanokat, akik havonta csak körülbelül kétszer tudtak álmot felidézni ébredés után. A résztvevõk agyi aktivitását pozitron emissziós tomográfiával mérték.)


Aki többet megébred, több álomra emlékszik

A már említett francia kutatócsoport egy korábbi vizsgálata kimutatta, hogy azok, akik gyakrabban emlékeznek az álmaikra, a hangokra is intenzívebben reagálnak mind az alvás, mind az ébrenlét során. A kísérletben a résztvevõket nevükön szólították olyan hangerõvel, amelyre a többség jellemzõen nem ébred fel alvás közben. Az álmaikra emlékezõk a hangra gyakrabban ébredtek fel, illetve agyuk intenzívebben reagált, mint az álmaikra nem emlékezõk.

Valószínûleg a hangokra való nagyobb érzékenységgel is magyarázható, hogy az álmaikra emlékezõk egy éjszaka során többször ébrednek meg – igaz, ezek jellemzõen olyan ébredések, amelyekre reggel nem emlékezünk. A kutatások szerint az álmaikra emlékezõk egy nyolc órás alvás során körülbelül 30 percet töltenek ébren, míg a nem emlékezõk csak átlagosan 14 percet. Az ébrenlét pedig azért fontos az álmokra való emlékezés szempontjából, mert egy álomra gyakorlatilag csak akkor emlékezünk, ha utána rögtön megébredünk, és elkezdjük tudatosan felidézni – egyébként pillanatok alatt elillan.

Hogyan emlékezhetünk álmainkra?


Egy teljes alvási ciklus körülbelül másfél óra, éjszakánként 5-6 ciklust járunk be. Minden ciklus öt fázisból áll: az elsõ fázis, amikor az ébrenlétbõl átkerülünk az alvás állapotába, a következõ fázisban lelassul a légzésünk és a szívverésünk. Utána következik a 3. és a 4. fázis, amelyek az alvás legmélyebb szakaszai, végül az ötödik fázis az úgynevezett REM-alvás, azaz a gyors szemmozgással, álommal járó szakasz. Nyolc óra alvás során összesen körülbelül 90-100 percet töltünk az álomlátó fázisban.

Az alvás elsõ ciklusaiban az álomszakasz még rövidebb, a legelsõben néha csak 5 perc, hajnalban, reggelente azonban már 45-60 perces is lehet az álomfázis. Az elsõ, rövid álmokra szinte képtelenség emlékezni, ébredéskor rendszerint a reggeli hosszú álmaink részleteire emlékezünk. Ezért, ha valaki éjszakánként csak 5-6 órát alszik, pont a hosszú REM-fázisoktól fosztja meg magát, ezáltal pedig csökkenti annak az esélyét, hogy bármire is emlékezzen álmai közül. Egyébként is megfigyelhetõ, hogy álmainkra inkább akkor emlékszünk, amikor agyunk kipihent. Azaz, aki szeretne emlékezni álmaira, a legfontosabb, hogy aludja ki magát rendszeresen.

A kutatók szerint az is megfigyelhetõ, hogy azok emlékeznek jobban az álmaikra, akiket azok jobban érdekelnek, azaz van belsõ motivációjuk álmaik megismerésére. A többségnél viszont az álmodás állapota leginkább ahhoz hasonlítható, mint amikor egy autópályán rójuk a kilométereket: nem okoz nagy erõfeszítést, nem igényel koncentrációt, ezért közben nem is figyelünk igazán. A kísérletek szerint azonban, ha valakinek az érdeklõdését felkeltik az álmai, és önhipnózissal, meditációval trenírozni kezdi magát arra, hogy megjegyezze õket, egyre több álmára kezd emlékezni.

 

Álomemlékek ébresztõórával

A tudatos álmodás szakértõi szintén ajánlanak módszert arra, hogy megtanuljunk emlékezni álmainkra. Az emlékezés egyik fontos feltétele, hogy rögtön az álomfázis után ébredjünk fel. Ezt elérhetjük például úgy, hogy a várható elalvásunk idejéhez képest felhúzzuk az ébresztõórát 4,5 óra múlvára. Ekkor jó eséllyel épp egy álomfázis végén leszünk. Amikor felébredtünk, próbáljuk meg minél részletesebben felidézni álmunkat, tudatosítsuk a történetét, hangulatát, szereplõit, majd lehetõség szerint írjuk is le röviden, egyébként jó eséllyel reggelre csak töredékére fogunk emlékezni. Elképzelhetõ, hogy az elalvásunk után 4,5 óra múlva mégsem álomfázisban vagyunk, ilyenkor húzzuk fel az órát 90 perccel késõbbre (ilyen hosszú egy újabb alvási ciklus), és próbáljunk visszaaludni. 90 perc múlva pedig felhúzhatjuk az órát újabb 90 perccel késõbbre.

Ezzel a módszerrel az alvás 4,5., 6. és 7,5. órájában próbáljuk elkapni az álmainkat. Az ébresztésekkel hozzászoktathatjuk magunkat, hogy egy-egy álomfázis végén megébredjünk, és álmainkat tudatosítsuk. Fontos, hogy ébredés után csak az álmunk felidézésére koncentráljunk, ha ugyanis hagyjuk, hogy egyéb gondolatok is betörjenek tudatunkba, például a napi teendõink, az álmok elvesznek. Érdekesség, hogy a kutatások szerint a 10 év alatti gyerekek kevesebbet álmodnak, mint a felnõttek. Egy vizsgálat szerint a kisgyerekek a REM-fázisnak csak 20 százalékában álmodnak, a jelenség okai egyelõre nem ismertek.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!