2024. március 28. Csütörtök, Gedeon, Johanna.
 
A kisebbségvédelmet is megújíthatja a globális nyitásForrás: richpoi.com
Utolsó módosítás: 2014-02-26 10:07:57
A globális nyitás megújíthatja a magyar külpolitika céljait, így a kisebbségvédelmet is - mondta Wintermantel Péter, a Külügyminisztérium globális ügyekért felelõs helyettes államtitkára kedden Budapesten.

Az államtitkár a Magyar Külügyi Intézet Kisebbségi jog a gyakorlatban címû szemináriumán kiemelte: a magyar kormányok között általában konszenzus volt a külpolitika fõ irányairól, legfeljebb az arányok változtak az euroatlanti integráció, a szomszédságpolitikát és a határon túli kisebbségek segítését illetõen.

Wintermantel Péter véleménye szerint a globális nyitás mindhárom területen új elemeket hozott. Az euroatlanti integrációt tekintve az európai és ázsiai országok együttmûködésének szorosabbra fûzését Magyarország is támogatja, a szomszédságpolitikában pedig a visegrádi országok nyitnak más, távoli országok felé - magyarázta.

Azt mondta, a határon túli magyar közösségek védelmével összefüggésben fontos a más országok jó kisebbségvédelmi gyakorlatának átvétele, ami elõrelendítheti a kisebbségvédelmi törekvéseket.

Pákozdi Csaba, a Külügyminisztérium nemzetközi és kisebbségi jogi fõosztályának vezetõje arról beszélt, hogy a 20. század végére a kisebbségvédelem újrafelfedezése volt jellemzõ, ez a téma vélhetõen a jugoszláv háború miatt is nagyobb hangsúlyt kapott. Az államok magatartása azonban azt mutatja, hogy ez a lendület mára alábbhagyott, már a kisebbségek anyanyelvének használata sem kap akkora jelentõséget, mint korábban.

Új kihívásként említette a bevándorló kisebbségek kezelését, ugyanis - mint mondta - nekik egészen más az igényük, mint az õshonos közösségeknek. Gordos Árpád, a Külügyminisztérium szakmai fõtanácsadója elõadásában hangsúlyozta: az EU és tagállamai is felelõsek a kisebbségek védelméért, és a nemzeti kisebbségek ügye speciálisan európai kérdés.

Ugyanakkor az unió 28 tagállama között ütközések tapasztalhatók a kisebbségek ügyében, és az uniós intézmények hozzáállása sem teljesen hasonló, az Európai Bizottság például általában kitér az egyértelmû állásfoglalás elõl - mondta. Hozzátette: az EU-nak figyelembe kell vennie a társadalmak sokféleséget a tagállamok között és azokon belül egyaránt.

Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója azt hangsúlyozta, hogy Magyarországnak nemcsak a magyar közösségek, hanem általában a kisebbségek fontosak.  Arról is beszélt: az autonómia eléréséig Magyarországnak mindent meg kell tennie, hogy erõs kisebbségi magyar közösségek legyenek, mert ha elfogynak, ha feladják a hitüket, akkor már felesleges lesz az autonómia.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!