Az áporodott levegõ vagy a nem kielégítõen karbantartott mesterséges szellõztetõrendszerek által a levegõbe juttatott káros anyagok számos, a közérzetre ható kellemetlenség, tünet (rossz hangulat, idegesség, lelassult pszichés tempó) hátterében állhatnak. A megfelelõ szellõzés eredményeként a térhasználók hangulata jobb lehet, mentális mûködésük optimálissá válhat. A specifikus elõnyök mellett a természetes szellõzés olyan, a kedélyállapotunk javulását elõidézõ elõnyöket is biztosít, mint a kapcsolat élménye a külsõ környezettel - ami nem tudatosuló élmény ugyan, de mégis jelentõs lélektani hozama van.

Ha dohányzunk, otthoni levegõnk fõ szennyezõjét ne az utcán keressük. A dohányfüstben vagy 70 rákkeltõ anyagot azonosítottak, és ezek a passzív dohányosokra is veszélyesek. Lehetne szépelegni arról, hogy a szobapáfrány majd oxigént termel, és megtisztítja a lakás levegõjét, de ez nem áll arányban a probléma súlyával. Legjobb leszokni a dohányzásról.

Forgalmas utak mellett és fûtési szezonban elõfordul, hogy a szellõztetés szennyezi a lakásunk levegõjét. Szén-monoxidot, nitrogén-oxidokat, formaldehidet, szálló port kaphatunk az utcáról. Célszerû figyelemmel követni a lakóhelyünk levegõszennyezettségi fokát, fõleg, ha nagyvárosban lakunk. Ennek ellenére a lakásunk rendszeres szellõztetése fontos.

Az utcai nitrogén-oxidok forrása a jármûforgalom. Mi azonban a konyhai földgáz égetésével az utcai légszennyezés sokszorosát tudjuk okozni. Ha pedig még olajban is sütünk, biztosak lehetünk abban, hogy egészségesebb a csúcsforgalomban, mint a konyhánkban. Ne használjuk fûtésre a konyhai gázt!

A port szintén kaphatjuk kintrõl, és termelhetjük a lakásban is. Elõbbin az utca szennyezõanyagai, allergén pollenek tapadhatnak meg, utóbbi legapróbb háziállatainkkal, a poratkákkal van teli. Mivel nem szeretik a mosást és vasalást - vasaljuk is az ágynemûnket és ruháinkat! Ha nedves ruhával gyakran portalanítunk, tisztább lesz a levegõnk. De portaszító izéket ne használjunk, mert nem természetes anyagok.

Lakásunk nagy belsõ szennyezõje lehet a fûtési rendszerünk, amennyiben az a lakótér levegõjét használja. Az ilyen fûtés esetében mindenképpen szereljünk fel szén-monoxid riasztót és gyakran szellõztessünk! Fõleg ne égessünk mûanyaghulladékot a vegyestüzelésû kályhában!

A kandalló, cserépkályha sok levegõt használ, különösen, amikor begyújtjuk. A modern betétek már biztosítják a külsõ levegõ utánpótlást, de utólagos beépítésnél figyelni kell! Inkább építtessünk be megfelelõ légbevezetõket!
lakasszelozteteesA konyhai szagelszívó is érdekes készülék. Miközben mûködik, szellõztetnünk is kell, vagy másképpen biztosítanunk a levegõellátást. Máskülönben a 300 köbméter per óra teljesítményû készülékek szívóereje a konyhában lévõ esetleges gázkazán kéményén kerszetül szívja vissza az égéstermékeket a helyiségbe.

Ha gyakran szellõztetünk, elkerüljük a penészedést. A penészgomba spórái a levegõnkben vannak, de elszaporodásukhoz párás környezet kell. Különösen a jól szigetelt nyílászárók miatt kell sokszor szellõztetni, mert fennáll a veszélye, hogy a belsõ pára lecsapódik az utca felõli hideg falakon, és a rejtett szegletekben, bútorok mögött megjelenik a zöldes penész.

Gyerekeink egészsége érdekében jobban tesszük, ha lecserélünk néhány mûanyagot a lakásban. Ilyen a padlók borítására közkeletûen használt PVC, amelynek lágyítására olyan anyagot, a ftalátokat, használnak, amelyet az unióban már tilos mûanyag játékok lágyítására alkalmazni. Minél kevesebb mesterséges illatosítót használunk, annál jobb lesz. Egy szellõztetés csodát tesz a szoba levegõjével. Ha nem akarunk évekig formaldehides kipárolgást szagolni, a tapétát is kerüljük.

12 egyéb tipp az egészséges beltéri klíma megteremtéséért

• A fûtési szezon elején nagyobb eséllyel alakul ki páralecsapódás, ezért ilyenkor még többször szellõztessünk. Ha odakinn 10-15 Celsius-fokos a hõmérséklet, szellõztetéskor a helyiségek páratartalma is csökkenni fog. A falak, a padló és a bútorok gyors szellõztetés mellett még a hidegebb hónapok alatt sem hûlnek ki, és hamar visszanyerik eredeti hõmérsékletüket.
• Tanácsos télen rövid, naponta többszöri szellõztetést alkalmaznunk a hosszabb ideig tartó, ritkábban végzett szellõztetések helyett. Ha szellõztetéshez ablakot nyitunk, akkor az állott levegõ 5-20 percen belül távozhat.
• Ébredés után szellõztessük ki a hálószobát.
• Fõzéskor nyissunk ablakot a konyhában, evés után pedig az étkezõben.
• Takarítás után hagyjuk, hogy átjárja a levegõ a szobákat.
• Este, lefekvés elõtt - akár kis idõre is - nyissunk ablakot, hogy jobban tudjunk aludni.
• Zárt ajtók mögött zuhanyozzunk, fürdés után töröljük szárazra a csempét és a padlót, majd nyissuk ki a fürdõszoba ablakát.
• A frissen mosott ruhákat ne a lakásban teregessük ki!
• Fõzéskor mindig használjunk fedõt - ez energia-megtakarítást is jelent.
• Külsõ határoló falak mellé ne állítsunk bútorokat.
• Aki kertes házban, vagy tetõtéri lakásban él, más módszerekkel biztosíthatja a friss levegõt otthonában, és tisztában kell lennie azzal, hogy mi is a kéményhatás, melynek alapja, hogy a meleg levegõ könnyebb a hidegnél, emiatt felfelé száll. Amint a magasban elhelyezett szellõzõcsatornán vagy nyitott tetõtéri ablakon keresztül a meleg levegõ a szabadba távozik, a helyére friss, hûvös levegõ áramlik. Ehhez függõleges ablaksort, illetve egymással szemben beépített tetõtéri ablakokat éppúgy tudunk használni, mint tetõtéri és homlokzati ablakot vagy ajtót együttesen.
• A tetõtéri ablakok egyidejû nyitásával keltett kereszthuzat a gyors és alapos szellõztetés kitûnõ módszere. A szobát gyorsan átjárja a friss levegõ, így a kereszthuzattal rögtön kellemesebb, egészségesebb beltéri klímát is teremtünk.