2018. július 16. Hétfő, Valter.
 
Az agykutatás lehet a magyar innovációs térség zászlóshajójaForrás: richpoi.com
Utolsó módosítás: 2014-02-27 08:57:35
Az agykutatás lehet a "zászlóshajója" annak a célkitûzésnek, hogy Magyarország a termelési központ mellett kutatási innovációs térséggé is váljon Európában - mondta Orbán Viktor miniszterelnök.

Ezt szerdán a Nemzeti Agykutatási Program együttmûködési megállapodásának aláírási ünnepségén mondta, a Magyar Tudományos Akadémián (MTA). Tizenkétmilliárd forintos kormánytámogatással Nemzeti Agykutatási Program indul a felfedezõ kutatások, a megelõzés, az innováció, az orvosi ellátás hatékonyabbá válása, a gyógyszerfejlesztés, valamint a hazai tudományos eredmények ösztönzése érdekében. Az errõl szóló együttmûködési megállapodást Orbán Viktor miniszterelnök, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Freund Tamás, a Nemzeti Agykutatási Program elnöke, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója írta alá szerdán az Akadémia épületében.

A kormányfõ szerint az agykutatásban az ország megmutathatja tehetségét, a kutatók pedig társadalmilag, gazdaságilag fontos eredményeket érhetnek el, amelyek hasznosulhatnak majd például a magyar ipar egyik húzóágazatában, a gyógyszergyártásban. Európa minden bizonnyal az agykutatás évtizede elé néz, Magyarországnak pedig minden oka megvan ara, hogy ebben fontos szerepet játsszon, ugyanis képes olyan eredmények elérésére, amelyek a nagy pénzeket mozgató, nagy általános kutatásokat végzõ országoknak is értékesek lesznek - mondta Orbán Viktor.

Kiemelte azt is, hogy változtatni kell a magyar szellemtörténetnek azon a fájdalmas toposzán, amely szerint a magyar kutatók, tudósok ötleteibõl, felismeréseibõl alig hasznosult valami Magyarországon, a magyar gazdaságban. A kormányfõ reméli, hogy a 12 milliárd forintos kormánytámogatással induló Nemzeti Agykutatási Program olyan tudományszervezési projekt lesz, amelynek szellemi termékei itthon is hasznosulnak. Sürgette egyúttal okos embereink kiáramlásának megállítását, mert - mint fogalmazott - nem elszigetelõdni akarunk a világtól, de a cél az, hogy ez egy kétirányú utca legyen.

Orbán Viktor egyúttal arra biztatta az agykutatási program vezetõit, hogy mivel nincs a világtól elszigetelt világszínvonalú magyar tudomány, külföldi elõadókat és kutatókat is vonjanak be munkájukba. Magyarország teljes jogú tagként kapcsolódjon be a nemzetközi tudományosságba! - hangsúlyozta. A miniszterelnök beszédében arról is szólt: az elmúlt három-négy évben leginkább gazdasági kérdésekrõl szólt a politika, ugyanakkor az Európai Bizottság legfrissebb gazdasági elõrejelzése - amely Magyarországot messze az EU-s átlag fölé helyezte a legfontosabb gazdasági mutatók területén - azt vetíti elõre, hogy a válság elleni küzdelem mellett beférkõznek a politika világába olyan témák is, mint a tudomány, a kultúra. A Nemzeti Agykutatási Program elnökének, Freund Tamásnak és csapatának jó utazást kívánok a koponyák körül - zárta szavait Orbán Viktor.

Magyarországon a világon elsõként indul egy ilyen jelentõs nemzeti agykutatási program, amely a hazai agykutatás eredményeire alapozva a kutatás és fejlesztés, a betegségmegelõzés, a gyógyítás terén egyaránt egyedülálló eredményeket ígér - emelte ki beszédében Pálinkás József. Az MTA elnöke hangsúlyozta, hogy a magyar agykutatás kivételes ismertségnek örvend a világon, kutatóink munkáját és eredményeit nemzetközi tudományos várakozás és figyelem övezi, felfedezéseink új ismereteket és új eljárásokat teremtettek. Szólt arról, hogy a tudományos munka, amely az egyetemi, akadémiai és ipari kutatóhelyeken folyik, valós társadalmi igényekre és szükségletekre képes megbízható válaszokat és megoldásokat adni.

Felmérések szerint a betegségteher közel egyharmadát az agy és az idegrendszer rendellenességei adják, ez gazdaságilag és kulturálisan egyaránt fontos felismerésekre és döntésekre készteti azokat, akik a jövõt nemcsak kivárni, hanem alakítani szeretnék. A magyar kormány bátor felelõsséggel döntött a Nemzeti Agykutatási Program beindításáról, amelyhez az MTA adminisztratív hátteret biztosít - fogalmazott az elnök. Pálinkás József kiemelte, hogy az együttmûködési megállapodás a legkiválóbb hazai akadémiai és egyetemi mûhelyek szoros együttmûködésére épül, kiemelkedõ finanszírozásban részesül és fõ célja, hogy hosszú távon tegye fenntarthatóvá a kutatói munkát. Célja továbbá, hogy nemzetközi kutatási programokhoz kapcsolódjon és újakat is kezdeményezzen. A bátor döntéseket és vállalásokat azonban világraszóló eredményekkel kell igazolni. Készülünk tehát, hogy az agykutatás iránti társadalmi világszükségletre Magyarországon szülessenek meg az elsõ tudományos válaszok - jelentette ki Pálinkás József.

Freund Tamás, a program konzorciumának elnöke arról beszélt, hogy az agy betegségei civilizációnk súlyos társadalmi és gazdasági terhét jelentik, 2010-ben 798 milliárd eurót tettek ki az idegrendszeri betegségek költségei Európában, ami jóval meghaladta a nem idegrendszeri betegségek összesen mintegy félmilliárd eurós költségét. A globalizáció, a pénzügyi válságok révén rohamosan nõ a depresszió, a szorongás, a pánikbetegség, az addikció, a krónikus stressz és a skizofrénia elõfordulása. Az agy- és elmebetegségek kutatásának kiemelt támogatása halaszthatatlan politikai feladat - vélekedett a program vezetõje.

Felidézte, hogy 2011 elején a magyar EU-elnökség központi ügyként kezelte a neuropszichiátriai betegségek területén a felfedezõ kutatások támogatását. Freund Tamás megjegyezte, hogy a magyar kormány 2012 végén, egy hónappal az Európai Uniót megelõzve hirdette meg agykutatási pályázatát, mivel az EU csak 2013 elején tette közzé története legnagyobb szabású, 1,2 milliárd eurós agykutatási projektjét tíz évre, Barack Obama amerikai elnök pedig csak tavaly áprilisban hirdette meg ugyanezt 3 milliárd dolláros kerettel tíz évre.

Struktúráját tekintve a Nemzeti Agykutatási Program öt pilléren nyugszik: felfedezõ kutatások, klinikai idegtudományok, gyógyszerkutatási együttmûködések, bionika-informatika, valamint a jogi, társadalmi, gazdasági vonatkozások, az epidemológia, a neuroetika. Freund Tamás emlékeztetett arra, hogy a magyar részvétellel lezajlott friss sikertörténetek közé tartozik az agykutatásban az optogenetika, a Parkinson-kór mélyagyi stimulációja vagy a koponyasérülések biomarkeres és MRI-szûrése, gyógyítása. A program elnöke szerint a mostani megállapodással áttörés várható az agykutatás számos területén.

A kormány a Kutatási Technológiai és Innovációs Alapból biztosít a Nemzeti Agykutatási Program megindítására négy évre 12 milliárd forintot. A projekt két alprogramból áll. A 6,4 milliárd forintból gazdálkodó egyik alprogram célja a kutatóhelyek megerõsítése, új kutatási témák, technológiák bevezetése. Az A alprogram alapját tíz intézmény konzorciális együttmûködése képezi, ebben szerepel például a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet, a Richter Gedeon NyRt., továbbá az MTA Támogatott Kutatócsoportok Irodája.

Az 5,6 milliárdos B alprogram elsõdleges célja az agyelszívás visszafordítása, külföldön dolgozó kutatók alkalmazása. A rendelkezésre álló forrásokból 15-30 újonnan alakuló kutatócsoport mûködtethetõ három-négy évig.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!