A visegrádi országok parlamenti elnökeinek pénteki találkozóját követõ budapesti sajtótájékoztatón Kövér László házelnök kiemelte: a nyilatkozatban felhívták a figyelmet a veszélyekre is, így a kibontakozó krími eseményekre és arra, hogy nem lehet elfeledkezni az európai demokratikus értékek, valamint a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségek jogainak tiszteletben tartásáról.
Kérdésre válaszolva Kövér László közölte: az új ukrán házelnöknek küldött gratulációját kiegészítette a nyelvtörvény visszavonása miatti aggodalmaival.

Az európai normák betartásának része a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása is - mutatott rá. Mint mondta, a kisebbségi jogok biztosításával az ország nem szívességet tesz, hanem ez a kötelezettsége, e nélkül demokráciára hivatkozni "üres szócséplés". Nem állítja senki, hogy a nyelvtörvényt alkalmazták volna Viktor Janukovics korábbi elnök idején, de a jogszabály visszavonása visszalépést jelent, és azért is fontos a törvény, hogy az ott élõ 12 millió orosz is a hazájának érezhesse Ukrajnát - közölte.

Ewa Kopacz, a lengyel szejm elnöke emlékeztetett: a négy visegrádi országból három Ukrajna szomszédja. Ukrajna megérdemli a támogatást, miközben a polgári társadalom, a demokratikus állam alapjait fekteti le, és ezért a V4 házelnökei mindenképpen egy hangon akartak megszólalni az ügyben - mutatott rá. Bogdan Borusewicz, a lengyel szenátus elnöke hangsúlyozta: olyan helyzet állt elõ Ukrajnában, amilyenre korábban nem számítottak. A szituáció gyorsan változik és nagyon veszélyes, ezért minden lehetséges nemzetközi fórumot igénybe kell venni, hogy enyhítsék a feszültséget. Megjegyezte: Varsó nem kapott információt arról, hogy az ukrajnai lengyel kisebbség helyzete romlott volna a történtek miatt.

Milan Stech, a cseh szenátus elnöke közölte: a korábbinál szorosabb kapcsolatok kiépítésére kell törekedni Ukrajna keleti felével is, nem szabad elfeledkezni az országnak arról a részérõl sem. Ugyancsak felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrajnai helyzet mellett szem elõtt kell tartani a keleti partnerség kezdeményezés többi országával és a nyugat-balkáni államokkal ápolt kapcsolatokat is.

Jan Hamácek, a cseh parlament képviselõházának elnöke szerint mind a négy visegrádi országnak fontos Ukrajna, ezért tenniük kell a helyzet enyhítéséért. Mindenképpen politikai megoldásra van szükség, párbeszédet kell folytatnia minden érintett félnek - vélekedett. Elmondta: súlyos hiba, hogy eddig a nyugati delegációk nem látogattak el az ország keleti részére, ugyanis Ukrajna minden részét egyenlõen kell kezelni. Figyelembe kell venni ugyanakkor, hogy Kelet-Ukrajnában nincs akkora bizalom az EU iránt - jegyezte meg.

Renáta Zmajkovicová, a szlovák parlament alelnöke kiemelte, az ukrán helyzet nagyon törékeny, ezért azt az üzenetet akarnak közvetíteni az országnak: segítenek, hogy a demokratizálódás folyamata zökkenõmentes legyen. Kövér László arról is beszélt, hogy eredményes volt a találkozó, hiszen sikerült közös álláspontra jutni a felvetett kérdésekben, ami hozzájárul a V4 mûködésének erõsítéséhez és jövõbeli sikereihez.

A visegrádi csoport 1991 óta mûködik, eredetileg a részt vevõ országok euroatlanti integrációját szolgálta, és miután ez sikeresen lezárult, ma már más országoknak segítenek, átadják a tapasztalataikat, azt próbálják elérni, hogy az európai integráció újabb partnerek csatlakozásával legyen minél erõsebb - mondta. Beszámolt arról, hogy megállapodtak, a V4-es házelnökök évenkénti találkozójának hatékonyabbá tételére a szakbizottságok is egyeztetnek. Emellett arról is döntöttek, hogy az uniós parlamentközi konferenciák napirendjén szereplõ kérdésekben igyekeznek közös álláspontot kialakítani.