Pozitív menedzsment térkép készül Magyarországon. A független kutatókból álló csoport magyarországi közép- és nagyvállalatokat vizsgál, hogy kiderüljön, mennyire van jelen a cégek irányításában a pozitív menedzsment szemlélet - mondta a Kossuth Rádióban Dr. Battonyai Tünde pszichiáter. A Monday Morning tanácsadó cég ügyvezetõje a Napközben címû mûsorban a pozitív menedzsment szemléletû vezetési stílust mutatta be.

Kifejtette: ha pozitív szemléletû egy cégvezér, akkor nyílt belsõ kommunikáció zajlik a vállalaton belül, a dolgozók bátran felkeresik fõnöküket, a vezetõ részérõl pedig folyamatos a visszajelzés a munkavállalók irányába. A szakértõ szerint ez azért követendõ példa, mert tapasztalataik szerint elvész a kreativitás, ha a beosztottak félnek, így ugyanis nem merik elmondani új ötleteiket.

Dr. Battonyai Tünde úgy fogalmazott: mindenki hibázik, ám ha a vezetõség ezekre koncentrál, és durva következményekkel büntet, akkor a dolgozók egy idõ után nem próbálkoznak majd, hiszen félnek attól, hogy hibáznak. Ha azonban az esetleges hibákat a fejlõdés részének tekintjük, amelyekbõl tanulhatunk, és dicsérjük a kezdeményezést, akkor a munkavállalóknak lesz kedvük ötletelni - mutatott rá.

A pozitív menedzsment szemlélethez vagy pozitív beállítódáshoz nem árt, ha az ember kisgyermekként pozitív légkörben nõ fel. Ez nem mindenkinek adatik meg, a képesség azonban tanulható - hangsúlyozta a Kossuth Rádióban Dr. Klein Sándor pszichológus. Ezt a szemléletet nem lehet az iskolapadból elsajátítani, meg kell tapasztalni, mert ha én vezetõként nem vagyok pozitív, akkor képtelenség ilyen légkört teremteni magam köré - tette hozzá a professzor, megjegyezve: a fejlesztést tehát saját magunkkal kell elkezdeni. Ahhoz, hogy valaki pozitív vezetõvé váljon, õszintének kell lennie, önmagát kell adnia, el kell fogadnia a másik embert, és nemcsak arra figyelnie, hogy mit mondanak neki, hanem arra is, hogy mit akar az illetõ kifejezni ezzel - magyarázta Dr. Klein Sándor.

A pszichológus az eltérõ vállalati kultúrákról is beszélt. Mint mondta, nehéz általánosságban nyilatkozni a kínai vagy éppen japán cégekrõl, hiszen ezek sajátos légkörrel rendelkeznek. Kiemelte ugyanakkor, hogy az utóbbi idõben egyre inkább igyekeznek alkalmazkodni ezek a vállalatok is.

Más az ott dolgozók hozzáállása, mint Európában, és felismerték, hogy a Távol-Keleten bevált megoldásokat nem lehet változtatások nélkül átemelni erre a régióra - mutatott rá. Dr. Klein Sándor szerint sokat lehetne tanulni például a skandináv országok munkakultúrájából, ahol nagyra becsülik a családiasságot, otthonosságot. A szakember végül a hatalomról beszélt, ami szerinte sok embernek a pénznél is fontosabb. Ha azonban valaki képtelen kontrollálni saját hatalmát, abból veszélyes dolgok sülhetnek ki - mondta Dr. Klein Sándor a Kossuth Rádióban.