Barack Obama amerikai elnök és Angela Merkel német kancellár egyetértett abban, hogy Oroszországnak vissza kell vonnia erõit, meg kell engednie a nemzetközi és emberi jogi megfigyelõk Krímbe küldését és támogatnia kell a májusi ukrajnai elnökválasztás szabad és igazságos lebonyolítását - közölte helyi idõ szerint pénteken a Fehér Ház a két vezetõ újabb konzultációjáról.

Obama és Merkel megvitatta annak szükségességét, hogy Oroszország gyorsan beleegyezzen egy kontaktcsoport megalakításába, ami elvezet majd az Ukrajna és Oroszország közötti közvetlen párbeszédhez, a helyzet csillapításához és Ukrajna területi épségének helyreállításához. A vezetõk megerõsítették, komoly aggályt éreznek amiatt, hogy Oroszországnak az ukrajnai katonai intervencióval nyilvánvalóan megsértette a nemzetközi jogot.

Az elnök üdvözölte az Európai Tanács március 6-i határozatait, valamint az Egyesült Államok és az Európai Unió Ukrajnával kapcsolatos egységes álláspontját.

Az ukrán válság átterjedésének megakadályozását sürgette a kínai külügyminiszter

Az ukrán válság továbbterjedésének megakadályozása érdekében nyugalomra és visszafogottságra szólította fel valamennyi érintett felet a kínai külügyminiszter az Országos Népi Gyûléshez kapcsolódó szokásos sajtóértekezletén, ahol Kína külpolitika irányairól beszélt.

Ukrajnával kapcsolatban Vang Ji elmondta, sajnálatosnak tartja, hogy a helyzet idáig jutott, ahol most tart, de hozzátette, hogy ennek oka van. Mint fogalmazott, a háttérben bonyolult történelmi összefüggések és ellentétes érdekek húzódnak meg. Megjegyezte, hogy a helyzet körültekintõ rendezése során figyelemmel kell lenni valamennyi etnikai közösség alapvetõ érdekeire, szem elõtt tartva a térség békéjét és stabilitását.

Peking kapcsolatban áll a konfliktusban érintett felekkel, és arra törekszik, hogy elõsegítse a politikai megoldást - mondta Vang.

A kínai-orosz átfogó stratégiai partnerségrõl a külügyminiszter megállította, hogy kapcsolataik történetének legjobb idõszakát élik, amelyet a magas szintû kölcsönös bizalom, az egymás iránti támogatás és a fokozódó együttmûködés jellemez. A jövõben Kína e szilárd kapcsolatot még szilárdabbá kívánja tenni, aminek része lesz a gyakorlati együttmûködés fokozása, néhány nagy projektben áttörések elérése - jegyezte meg Vang.

A tárcavezetõ arra hívott fel, hogy a két ország tegyen meg mindent a második világháború utáni világrend fenntartásáért, és egyben utalt arra: Kína és Oroszország jól elõ fogja készíteni az antifasiszta világháborúban aratott gyõzelem és a kínai nép japán agresszorok ellen vívott háborújában aratott gyõzelmének 70. évfordulójára tervezett jövõ évi megemlékezéseket.

Az épülõben lévõ kínai-amerikai kapcsolatok új modelljérõl szólva a kínai diplomácia vezetõje azt hangoztatta, hogy ezeknek az alapja a kölcsönös tisztelet kell legyen.

Amikor a két fél õszintén tiszteli egymás szuverenitását, területi integritását, társadalmi berendezkedését, fejlõdésének útját, alapvetõ érdekeit és fõ aggodalmait, akkor ez egy szilárd alapot képezhet, amely kiállja a viharok próbáját, és egy igazán kölcsönös elõnyöket nyújtó viszonnyá erõsödhet - húzta alá Vang.

Azt is megjegyezte, hogy az ázsiai-csendes-óceáni térségnek a nagyhatalmak közötti új típusú kapcsolat kísérleti terepének kell lennie, nem a versengés küzdõterének.

Hszi Csin-ping kínai elnök közelgõ európai körútjával kapcsolatban azt emelte ki a miniszter, hogy Peking ezzel új fejezet akar nyitni a kétoldalú kapcsolatokban. Reményét fejezte ki, hogy a kínai-európai uniós befektetési megállapodást sikerül mielõbb tetõ alá hozni. Kína diplomáciai napirendjében az Európai Unió idén elsõbbséget kapott, Peking erõsíteni szeretné stratégiai kommunikációját az EU-val nemzetközi ügyekben, partnerre számít benne a nemzetközi kapcsolatok demokratizálásában és a világ többpólusúvá tételében - jelentette ki.

A Kína és Európa közötti kapcsolatok biztonságosabbá, kiegyensúlyozottabbá és egy jobb hellyé teszik a világot - fogalmazott Vang.

Kínának a szomszédos országokkal fennálló területi vitáival kapcsolatban a tárcavezetõ leszögezte, országa nem vesz el senkitõl semmit, ami nem az övé, de minden hüvelyknyi területét megvédi. A nézeteltéréseket békés úton kívánja rendezni.

A kisebb országokat sosem fogjuk megfélemlíteni, de nem is fogadjuk el alaptalan vádjaikat - jegyzete meg kérdésre válaszolva a külügyminiszter. A tengeri területi vitákat Kína a történelmi tényekre és a nemzetközi törvényekre alapozottan, az egyenlõség alapján, közvetlen tárgyalásos úton szeretné megoldani. Hozzátette, Kína szívesen meghallgatja a szomszédságpolitikájával kapcsolatos fenntartásokat.

Vang Ji történelmi utalásokkal, a kínai-japán diplomáciai kapcsolatok felvételének idején közösen deklarált feltételek felidézésével beszélt a Peking és Tokió közötti viszonyról, amely az utóbbi évtizedek mélypontjára zuhant. Úgy vélte, hogy a kapcsolatok 1972-es normalizálásának idején elért konszenzusnak ma is a folytatás alapjának kell lennie.
Az akkori megállapodások lényegének elárulása, amirõl szavai szerint a japán miniszterelnök (Abe Sindzó) megszólalásai és cselekedetei árulkodnak, aláásta a kétoldalú viszony alapjait, és ez a kínai emberek számára elfogadhatatlan - hangoztatta sajtóértekezletén a kínai külügyminiszter. Hozzátette, Kína sem területi, sem történelmi kérdésekben nem köt kompromisszumot Japánnal.

Lavrov: Oroszország nem a válság résztvevõje

Az orosz külügyminiszter szerint országa kész õszinte párbeszédet folytatni az ukrán válságról, de felszólítja partnereit, hogy ne próbálják Oroszországot úgy beállítani, mintha a konfliktus egyik résztvevõje lenne.

Szergej Lavrov a tádzsik kollégájával, Szirodzsiddin Aszlovval Moszkvában tartott szombati megbeszélés utáni közös sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, Oroszország kész folytatni a párbeszédet, amelynek õszintének és partnerséginek kell lennie anélkül, hogy bárki megpróbálná Oroszországot a válságban részt vevõ félként beállítani. Hozzátette, hogy a válságot nem Moszkva teremtette, sõt, azt figyelmeztetéseink dacára hozták létre.

Lavrov kijelentette azt is, hogy a kijevi orvlövészek ügyét nem szabad szõnyeg alá seperni, azzal foglalkoznia kell az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezetnek.