A termálmetán a cég szerint elsõsorban az e tekintetben gazdag keleti országrész számára jelenthetne energetikai beruházásokat.

A depóniagáz hasznosítására mindent egybevéve akár 20-40 megawattnyi villamosenergia-termelõ kapacitás is gazdaságosan telepíthetõ lenne, az energiatermelésre közvetlenül nem hasznosítható gázmennyiséget pedig CNG-üzemû gépjármûvek üzemanyagaként lehetne hasznosítani, vagy be lehetne táplálni a közcélú hálózatba – írta közleményében az Alteo energetikai cég.

A termálmetán esetében legalább 120-130 olyan termálvízkút üzemel hazánkban, amelybõl a feltörõ víz köbméterében jelentõs, akár 0,7 -1,1 köbméternyi metángáz is a felszínre kerül, mégis alig néhány esetben hasznosítják az így nyert energiahordozót.

Egy friss felmérés szerint a kelet-közép-európai régióban közel 250 megawattnyi villamosenergia-termelõ kapacitást lehetne igazán gazdaságosan – tehát megközelítõleg fél minimális erõmûmérettel számolva – kiépíteni a depóniagázra alapozva.

„Magyarországra ebbõl körülbelül 20-40 megawattnyi kapacitás juthat a hulladéklerakók kapacitását ismerve” – idézte a közlemény Ifj. Chikán Attilát, az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatóját. Szerinte ettõl jelentõsen nagyobb depóniagáz-kapacitásokkal rendelkezik az ország, de ezeknek a többletkapacitásoknak a kiaknázása közvetlen áramtermelésre már nem feltétlenül költséghatékony.

Ennek oka elsõsorban az, hogy a hazai mintegy 2600 szilárdhulladék-lerakó jelentõs része kicsi kapacitású, ráadásul a többségüket már be is zárták. Tengerentúli számítások szerint a kisebb erõmûvek telepítéséhez is minimum 500-600 ezer tonna szilárd hulladékra van szükség, ami viszont a nagyobb lerakók esetében áll rendelkezésre Magyarországon.

„Átlagosan egymillió tonna szilárd hulladékra 780-800 kilowatt áramtermelõ kapacitást szoktak számolni, aminek a létesítési költsége hozzávetõleg 250-300 millió forint körül mozog, berendezésektõl és telephelyi adottságoktól függõen. Ezt a beruházási költséget jelentõsen, legalább ekkora összeggel, emelheti a gázkinyerõ és -tisztító rendszer is” – mondta a vezérigazgató, aki szerint némi könnyebbséget jelenthet a beruházóknak a kogenerációs technológia (azaz amikor a villamos energia mellett hõt is termel egy erõmû), de ehhez meg valós hõigényre van szükség a telephely közelében, ami sok esetben nem adott.

Az alternatív gázok másik, hazánkban jelentõsebb mennyiségben elõforduló fajtája a termálvíz-kitermelés melléktermékeként felszínre kerülõ termálmetán. A felszín alatti vizek metántartalma igen változatos képet mutat – köbméterenként akár több száz liter is lehet. Ennek a metánnak a hasznosítására is van lehetõség.

„A magyarországi potenciál ennek esetében is kiemelkedõ – országos szinten körülbelül 1200 termálkutat tartanak nyilván, amelyeknek körülbelül 45-50 százaléka a termálvíz mellett metánt is termel. A kutak 10 százalékának esetében a felszínre hozott egy köbméter víz metántartalma 0,7-1 köbméter is lehet” – közölte Ifj. Chikán Attila, aki szerint ez utóbbi kutak esetében sokszor mégsem megoldott az energiahordozó hasznosítása.

A termálmetánt az esetek döntõ többségében érdemes már a kitermelés helyszínén felhasználni. Tekintettel arra, hogy a termálvízkutak közvetlen közelében valamilyen hõigény is jelen van – legyen szó akár fürdõrõl, mezõgazdasági telephelyrõl vagy éppen távfûtési rendszerrõl –, a kogenerációs technológia mindenképpen elõnyt élvez.

„A kísérõgáz esetében már a 200-300 kilowattos, párhuzamosan hõt és villamos energiát is termelõ, rendszerek telepítése is megtérülõ beruházás. Ezekkel lehet biztosítani az intézmények energiaigényének egy részét, vagy rá lehet segíteni a távfûtésre is – közölte a vezérigazgató.

Amennyiben a helyszíni hasznosítás nem megoldható, Ifj. Chikán Attila szerint jó megoldás lehet a depóniagáz, illetve a termálmetán hasznosítására a hálózatba történõ betáplálás vagy a gépjármûvek meghajtása. Ilyenkor a keletkezõ gázt összegyûjtik, és vagy CNG formájában gépjármûvek meghajtására használják, vagy a szükséges tisztítást követõen közvetlenül betáplálják a közcélú hálózatba.

Ezektõl a megoldásoktól a szigorú, elsõsorban a gáz tisztaságára vonatkozó elõírások miatt ódzkodnak a fejlesztõk, hiszen egy-egy tisztítóberendezés telepítése több tízmillió forintba kerül, miközben üzemeltetésük is jelentõs költségekkel jár.

A vezérigazgató szerint az ilyenfajta hasznosításnak – csakúgy, mint az energiatermelésnek – elsõsorban a kelet-magyarországi, magasabb és tisztább metánt felszínre hozó termálvízkutak esetében lenne értelme. „Ezzel ráadásul beruházásokat és tõkét lehetne vonzani a gazdaságilag hátrányosabb helyzetben lévõ térségekbe is” – tette hozzá a hatásokról Ifj. Chikán Attila.

A vezérigazgató úgy gondolja, hogy az alternatívgáz-hasznosítás szempontjából kifejezetten fontos lenne egy új megújuló-energetikai támogatási rendszer bevezetése, a meglévõ újragondolása.

„A depóniagáz már most is szerepel a támogatott megújuló energiaforrások között, a termálmetán viszont sajnos kimaradt a jelenlegi rendszerbõl. Habár a jogalkotói szándék már jogszabályi szinten megvan ennek a beemelésére is a támogatandó technológiák közé, az eddig még nem történt meg” – teszi hozzá.

Pedig a depóniagázban és a termálmetánban rejlõ energetikai lehetõségek intenzívebb kihasználása nem csak energetikai, de környezet- és klímavédelmi indokok miatt is fontos lenne. Ezen energiahordozók bárminemû energetikai felhasználása ugyanis elõnyösebb megoldás annál, mintha hagynánk a légkörbe elillanni.

A metán körülbelül 21-23-szor erõsebb üvegházhatással bír, mint a klímaváltozás fõ felelõsének tartott szén-dioxid, ráadásul a légkörbe kerülõ metán évente a teljes üvegházhatású gázok kibocsátásának körülbelül 15 százalékát teszi ki.