A vállalkozás azután került nehéz helyzetbe, hogy az illetékes amerikai egészségügyi hatóság, az FDA nyomására kénytelen volt leállítani legnépszerûbb terméke forgalmazását. A menedzser a South by Southwest (SXSW) fesztiválon kiállt a géntesztek készítése mellett és közölte, hogy a mostani kihívások nem tántorítják el a missziójától. Ugyanakkor az FDA lépése egyértelmûen kárt okozott az üzletüknek. (A 23andMe-t egyébként már korábban is bírálták.)

Wojcicki 2006-ban alapította meg a 23andMe-t, ami lehetõvé teszi a felhasználóknak, hogy a saját génjeik alapján minden eddiginél többet tudhassanak meg a származásukról, illetve genetikai jellemzõikrõl. A cél, hogy bárki tanulmányozhassa a génjeit, kereshessen a génadatbázisában vagy megtudhassa, hogy a legújabb kutatási eredmények és módszerek alkalmazása mit jelentene az õ génállománya számára. Ezenkívül bárki kiderítheti, hogy az esetében milyen betegségek kialakulásának van komoly kockázata. Az embereknek mindössze annyi a dolguk, hogy megrendelik a honlapon a génteszteket, visszaküldik a nyálmintájukat, majd online hozzáférnek az eredményekhez.

Az FDA azért aggódik, mert szerinte az ilyen tesztek félrevezetõ információkat szolgáltathatnak, továbbá a felhasználók - az orvosok bevonása nélkül - közvetlenül juthatnak az eredményekhez. A hivatal álláspontja alapján mindez az embereket szükségtelen egészségügyi beavatkozásokra késztetheti. Az FDA tavaly novemberben arra szólította fel a társaságot, hogy azonnal állítsa le a géntesztjei értékesítését. A 23andMe eleget tett a követelésnek azóta egészségügyi információkat nem, csak származással kapcsolatos adatokat szállít az ügyfeleinek.

Wojcicki a nehézségek ellenére biztos abban, hogy a géntesztekben komoly jövõbeli lehetõségek rejlenek, még akkor is, ha jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban errõl komoly vita van. "A genetikai információk az életünk részévé fognak válni" - hangsúlyozta a menedzser. A géntesztek segíthetnek például az étkezési szokások kialakításában vagy megváltoztatásában. Egyúttal az emberek megtanulnak nagyobb felelõsséget vállalni az egészségükért. A betegségek gyógyítására fordított összegek így a megelõzésre mehetnének el. "A mai rendszer hányingert keltõ. Változtatni akarunk ezen" - szögezte le Wojcicki. Szerinte a társadalomnak tíz évre van szüksége ahhoz, hogy az emberek megtanuljanak a genetikai információk alapján aktívabban dönteni az egészségüket érintõ kérdésekben.

A 23andMe alapítója kitért az adatvédelemre is. Elmondta, hogy nagyon komolyan veszik az ügyfeleik magánszféráját. Üdvözölne egy etikai vagy jogi szempontokat figyelembe vevõ, adatvédelemmel kapcsolatos vitát, ugyanakkor óva intett attól, hogy figyelmen kívül hagyják a géntesztek értékes eredményeit. Sergey Brin, a Google társalapítója 2008-ban számolt be arról, hogy a szervezetében egy olyan gén található, amelyet a Parkinson-kórral hoznak összefüggésbe a kutatók. A génnek köszönhetõen annak az esélye, hogy Parkinson-kóros lesz, Brin esetében 20-80 százalékkal nagyobb, mint egy átlagembernél. A betegség nem ismeretlen a Brin elõtt, hiszen édesanyja, Eugenia is hordozza a gént és õ Parkinson-kórban szenved.