Ezek a bevezetõ rendelkezések, az ember mint jogalany, a jogi személy, a családjog, a dologi jog, a kötelmi jog - azaz a szerzõdésekre vonatkozó szabályozás -, az öröklési jog és a záró rendelkezések.

Az új kódex csaknem kétszerese a hatályosnak, 1596 paragrafus, ami javarészt abból fakad, hogy a korábban külön törvényben szabályozott családjog és társasági jog is a Ptk. része lett.

A közelmúltban Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelõs államtitkára arról beszélt: az új kódex életszerûbb szabályokkal erõsíti a jogbiztonságot, a szabályozás mintegy fele változik részben vagy teljesen. A változások javarészt a bírói gyakorlatban kialakított és bevált megoldásokon alapulnak, ami megkönnyíti majd a jogalkalmazók munkáját.

Székely László, a kodifikációt koordináló miniszteri biztos korábban elmondta: a Ptk.-t elõkészítõ jogtudósok alapvetõen azzal a szemlélettel végezték munkájukat, hogy a bírói gyakorlatban jól mûködõ rendelkezéseket nem szükséges változtatni. Nem változtak az évszázados alapelvek sem, továbbra is a jóhiszemûség és a tisztesség a jogok gyakorlásának alapja.

A kódex megalkotói szerint az egyén autonómiáján alapul, egészére a megengedõ szabályozás jellemzõ, mely szerint amit a törvény nem tilt, azt szabad, a rendelkezések többségétõl pedig a felek közös megegyezéssel eltérhetnek. A kötelezõ szabályokat többnyire a gyengébbik fél védelme indokolja, például a fogyasztóvédelemben.

A családjogban az élettársak jogviszonya rendezettebbé válik, az élettársak és házastársak jogai közelednek egymáshoz, a házassági vagyonjog szabályozása pedig bõvül, a házassági vagyonjogi szerzõdések segítségével a házastársak maguk dönthetik el, hogyan rendezik vagyoni viszonyaikat. Ennek különösen nagy jelentõsége lehet a vállalkozói és a családi vagyon elkülönítésénél.

Kõrös András kúrai bíró korábban egy szakmai rendezvényen arról beszélt: az új Ptk. családjogi könyvének alkalmazásakor a családi és az egyéni érdekek összhangjára kell törekedni. A családjogi bíró feladata a méltányos rendezés, a felek érdekeinek jóakaratú mérlegelése, és ebben nem lehet csupán az a szempont, hogy ki volt a hibás, illetve, hogy a konfliktusban ki legyen a nyertes és vesztes.

Hozzátette: a házassági vagyonjogra vonatkozó paragrafusok száma 7-rõl 51-re nõtt, a joggyakorlatból kerültek a törvénybe a szerzõdésben rögzíthetõ házassági vagyonjogi rendszerek. A közszerzeményi rendszerben önálló a házastársak vagyonszerzése, de ha az életközösség megszûnik, a vagyongyarapodás felére igényt tarthat bármelyik fél. A vagyonelkülönítõ rendszerben külön gazdálkodnak a házastársak, nem kell egymással elszámolniuk, egymás tartozásaiért nem felelnek, kivéve a gyermeknevelés és a háztartás költségeit. Az ettõl eltérõ megállapodás a gyengébb félnek, illetve a családnak a védelmében semmis.

A házassági vagyonjognál fontos cél a házasság védelme a házastárs eladósodásával szemben, a harmadik személyek, például hitelezõk védelme a házastársak egymás közti csalárd vagyonmozgatásával szemben, továbbá, hogy a házastárs vagyona ne tûnjön el gazdasági társaságokban. A házassági vagyonjogi szerzõdéseknek lesz országos nyilvántartása éppen azért, hogy az üzleti életben is lehessen errõl tájékozódni - mondta korábban Kõrös András, aki szerint az élettársi kapcsolat jogi védelme gyengül, különösen a hosszabb idõtartamú, ám gyermektelen kapcsolatok esetében.

A szülõi felügyelet szabályai terjedelmileg és tartalmilag is változnak, az új Ptk. a szülõk felelõsségét helyezi a középpontba és elsõdleges szerepet szán a szülõk megállapodásának. A személyiségi jogok alapját az egyenlõ emberi méltóság alkotja. Az új kódex lehetõséget ad a közösség méltóságának védelmére a gyûlöletbeszéddel szemben a perindítás lehetõségének megteremtésével. Újdonság a személyiségi jogok terén a nem vagyoni kártérítés helyébe lépõ sérelemdíj, amelynek megítéléséhez azonban már nem szükséges a konkrét hátrány, kár - esetenként nehézkes - bizonyítása a perekben.

A dologi jog újdonságai közé tartozik az ingó zálogjog internetes nyilvántartása, illetve a telekkönyvi rendszer anyagi jogi szabályainak a Ptk.-ba helyezése. A kötelmi jogi - szerzõdésekre vonatkozó - könyvben a kódex több, a bírói gyakorlatban bevált szerzõdéstípust rögzít, így például a lízinget és a faktoringot. Az öröklési jogban változik az özvegyi jog: a túlélõ házastárs haszonélvezeti joga már nem terjed ki mindenre, csupán az általa lakott ingatlanra, és az általa használt berendezési tárgyakra, ezenfelül egy gyermekrésznyi tulajdon illeti meg az örökségbõl. Nõ a végintézkedést hagyó szabadsága. A köteles rész - mely végrendeleti öröklésnél is kötelezõen jár az örökösnek - az örökség felérõl harmadára csökken.

Az új Ptk.-t az Országgyûlés 99 százalékban a jogtudósok által megalkotott tartalommal fogadta el, csak néhány olyan terület van, ahol a parlament változtatott a tervezeten, köztük a házassági és az öröklési jog. A régi Ptk. még akár egy emberöltõn át is tovább élhet bizonyos területeken, hiszen az új magánjogi kódex az életbelépése után létrejött jogviszonyokra vonatkozik. Az új Ptk.-hoz kapcsolódóan mintegy 180 törvény módosításáról döntött az Országgyûlés tavaly év végén. A 2013 februárjában elfogadott új Ptk. idén március 15-ei hatálybalépése egyéves felkészülési idõt biztosított a jogalkalmazóknak.

Az Alkotmánybíróság néhány napja megsemmisítette a még hatályba sem lépett kódex azon rendelkezését, amely méltányolható közérdekhez köti a közszereplõk bírálhatóságát, mert az a testület szerint sérti a szólás- és sajtószabadságot.