Jónéhány településen nem március 15-én ünnepelték, így Tépén sem, ahol vasárnap emlékeztek meg a forradalomról, lévén elõtte egy nappal a testvérgyülekezet ünnepére, Bihardiószegre voltak hivatalosak.

A tépei emlékezés a református templomban kezdõdött Oláh Attila ünnepi istentiszteletével. A lelkipásztor emlékeztetett: a magyarság történelme során számtalanszor állt a lét és nemlét határán, a honfoglalástól kezdve a tatár- és törökdúláson, a Habsburgokon át a szovjet megszállásig. A magyarság nemcsak volt, van, de a jövõben is lennie kell – jelentette ki, hozzátéve: nem szabad önfeladással nézni a jövõ elé. Példaként említette azt a 43 tépei fiatalt, akik a cári hadsereg elleni háborúban Abrudbányánál odavesztek.

A Tépei Dalárda és Kovács Adrienn kántortanító szolgálata után az ünnepség a moziban folytatódott, ahol dr. Vitányi István (Fidesz-KDNP) beszélt. Az országgyûlési képviselõ a forradalmat és szabadságharcot újkori történelmünk legmeghatározóbb eseményének, a nemzeti identitás egyik alapkövének nevezte.

– Igaz, hogy a hatalmas túlerõ gyõzedelmeskedett, de a szabadságharc nem bukott el, szelleme máig él, eszmeisége olyan lelki táplálék, melyhez bármikor nyúlhatunk – hangsúlyozta. Megjegyezte: 48 a nagy tettek mellett arra is emlékeztet, hogy a történelem menetét a hétköznapok csatái viszik elõrébb.